Fotó: Haáz Vince
Hatalmas sajtóvisszhangtól kísérve Románia 2023-ban elérte, sőt átlépte a szimbolikusnak titulált 1000 kilométeres határt autópályák és gyorsforgalmi utak terén. Az év végére összesen körülbelül 81 kilométer új sztrádaszakasz nyílt meg a forgalom előtt (beleértve a gyorsforgalmi utakat is), de tény, hogy sok, már elméletileg kész szakasz még mindig nem került átadásra, nem használható. Utánanéztünk, hogy mit tartogat a 2024-es év autópályaépítés terén.
2024. január 01., 19:172024. január 01., 19:17
A most lezárult évben közel 50 kilométernyi autópálya került átadásra Romániában, ami első hallásra nem sok, de épp elég, hogy az ország azzal büszkélkedhessen, miszerint immár több mint ezer kilométernyi autópályával, illetve gyorsforgalmi úttal rendelkezik.
hiszen 2023-ban is szép számmal voltak példák kudarcokra. Ezek közé tartozik két déli szakasz az A0-ás autópályán (Bukarest leendő körgyűrűje) – a török Alsim Alarko cég a kivitelezőjük –, mely a tervekkel ellentétben nem lett befejezve 2023-ban (összesen közel 33 kilométer).
Az is említést érdemel, hogy nem csak az ezer kilométeres határ jelent rekordot tavaly, hanem az is, hogy decemberben megnyitották az észak-erdélyi sztráda Kolozsvár és Marosvásárhely közötti hiányzó szakaszát, hiszen a Strabag-Geiger konzorcium a munkálatokat a 15,7 kilométeres szakaszon majdnem kilenc hónappal a határidő előtt fejezte be (420 millió lej értékben), ami példátlan a romániai sztrádakivitelezések történetében.
Csütörtökön megnyitják a forgalom előtt az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti szakaszát – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
A kicsit optimistább forgatókönyv szerint még egy 18 kilométeres szakasznak van esélye elkészülni a A0-ás déli részén, illetve akár további 80 kilométerrel is bővülhet az A7-es, valamint a Brăila és Galați közötti gyorsforgalmi útból is elkészülhet 11 kilométer.
Fotó: Haáz Vince
A legoptimistább verzióban az A7-es autópálya Ploiești–Buzău-szakaszának huszonvalahány kilométere is elkészülhet, illetve az A0-ás északi részén egy hiányzó, a bekötő utakkal együtt szinte 10 kilométeres rész is.
Több várva-várt pályaszakasz átadását remélni sem lehet 2024-ben. Így például, mint megírtuk, a dél-erdélyi autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, Holgya és Marzsina között, az utolsó hiányzó 9 kilométeres szakasz kivitelezésének határideje szerződésbontás, újratervezés nyomán 2026-ra csúszott, illetve az A3-as sztráda hiányzó szakaszainak elkészítését is késések tarkítják.
Sokévnyi várakozás után nagy erőkkel láttak neki a munkálatoknak a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, a magyar határon fekvő Nagylakot Nagyszebennel összekötő sztráda Marzsina és Holgya közötti 9 kilométeres aszfaltcsíkján.
A HotNews hírportál érdekességként összevetette a romániai számokat a környező országok adataival, rámutatva, hogy Magyarországhoz vagy a nem uniós Szerbiához képest is igencsak le van maradva az ország, sőt még Bulgária is jobban teljesít e téren. Bulgáriában, aminek területe körülbelül fele a Romániáénak, 861 kilométernyi autópályája található, illetve 7,5 km gyorsforgalmi út.
Magyarországnak 13 autópályája és 13 gyorsforgalmi útja van – az ország már 2007-ben átlépte az 1000 kilométeres (lélektani) határt –, idén már az 1900 kilométer felé közelített, úgy, hogy területe két és félszer kisebb, mint Romániáé. Számok tekintetében a nem uniós Szerbia áll Romániával egy szinten, 2023 végén közel 1000 kilométernyi autópályájával, de hozzá kell tenni, hogy a balkáni ország területe közel háromszor kisebb, mint Romániáé.
Jövő évben közel 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út készül el – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!