Nekiestek. Zajlanak a sztrádamunkálatok Marzsina és Holgya között
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Sokévnyi várakozás után nagy erőkkel láttak neki a munkálatoknak a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán. A magyar határon fekvő Nagylakot Nagyszebennel összekötő sztráda Marzsina és Holgya közötti 9 kilométeres aszfaltcsíkja felbontott szerződés, a vadátjárás biztosítása miatti hosszadalmas újratervezés és engedélyeztetés, a hiányzó „zöld jelzés” miatt késlekedett ennyit. A több mint két kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló, látványos szakasznak 2026 augusztusáig kell elkészülnie.
2023. július 28., 17:052023. július 28., 17:05
2023. július 28., 17:062023. július 28., 17:06
Az A1 jelzésű autópálya Románia legrégebbi sztrádája – legalábbis az a része, amit először megépítettek: a Bukarestet Piteşti-tel összekötő, csaknem 100 kilométeres szakasz 1967 és 1972 között készült el. Aztán a IV. páneurópai folyosó részévé „előléptetett” út a kétezres évek első évtizedében a Piteşti-et elkerülő szakasszal bővült, majd Erdélyben is elkezdődtek a munkálatok Nagyszeben körgyűrűjén, a Szászváros felé húzódó aszfaltcsíkon, illetve tovább nyugat felé, Déva, Lugos, Temesvár, Arad, Nagylak irányában.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
A dél-erdélyi sztrádának nevezett rész jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
A panaszáradat miatt az útépítést hosszú ideig a környezetvédelmi engedély hiánya késleltette. Közben a román állam felbontotta a szerződést az olasz építővel, amely 2013-ban elnyerte a munkát, majd újabb hosszadalmas tervezési, engedélyeztetési, közbeszerzési folyamatok kezdődtek. Végül tavaly októberben a közlekedési tárca, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és a kivitelező UMB – Euro Asfalt cégtársulás aláírta a szakasz megtervezéséről és megépítéséről szóló szerződést.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Mivel a munkálatokat az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) révén fizetik ki – mintegy 400 millió eurót –, a szakasznak legkésőbb 2026-ban el kell készülnie, hiszen köztudott, hogy az EU-s alapkezelő szigorú határidőket szab.
Ennek szellemében a kivitelező nagy erőkkel látott neki a munkálatoknak. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter július elején azt nyilatkozta, két héten belül elkezdődik az útépítési folyamat, és így is történt.
Két héten belül elkezdődnek az építési munkálatok a dél-erdélyi autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, Holgya és Marzsina között, ami az utolsó hiányzó szakasz a sztrádából – jelentette be pénteken Temesvárin Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Az első hetekben már több kilométeren előkészítették a terepet, földmunkálatokat végeztek Marzsinától Holgya felé. A munkások két váltásban, reggel hét órától sötétedésig dolgoznak, egyelőre csak a kánikula, a magas páratartalom és a szúnyogok a legfőbb ellenségek. A leendő alagutak területén eleinte még nem dolgoztak.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Az állatvédők egy évig megfigyelés alatt tartották őket, majd tíz példány befogásáról és áthelyezéséről döntöttek. A szakaszt emiatt 2019-ben, csaknem hároméves késéssel adták át a forgalomnak.
Júniusra várták, majd augusztusra tolták az ezredik romániai sztrádakilométert is magában foglaló, a Bihar megyei Berettyószéplak és a Szilágy megyei Szilágynagyfalu között épülő autópálya-szakasz használatba adását, most pedig már őszről beszélnek.
Előrelépés történt az Arad és Nagyvárad között tervezett új gyorsforgalmi út ügyében, melynek megépítése immár biztosra vehető, főleg a projektbe foglalt „ráadás” miatt, mely Magyarország és Románia negyedik gyorsforgalmi összeköttetését jelenti.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
szóljon hozzá!