Ionuț Moșteanu
Fotó: Facebook/Ionuț Moșteanu
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem fog bizalmat szavazni egy kisebbségi kormánynak – jelentette ki hétfőn Ionuţ Moşteanu, az alakulat alelnöke és szóvivője.
2021. október 25., 13:202021. október 25., 13:20
2021. október 25., 13:372021. október 25., 13:37
Az RFI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, jelenleg nem kisebbségi kormányra van szüksége az országnak, és emlékeztetett, hogy két héttel ezelőtt, amikor Dacian Cioloş USR-elnök kijelölt kormányfőként lépéseket tett a kormánykoalíció újraélesztésére. a volt koalíciós partnerek elutasították ajánlatát.
A kormányalakítással jelenleg megbízott Nicolea Ciucă „a szokásos lépéseket teszi meg”, azaz tárgyal minden politikai párttal. Arra a kérdésre, hogy az USR milyen körülmények között egyezne bele, hogy ismét koalícióra lépjen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel, Moşteanu azt válaszolta, hogy
„Már vagy két hónapja, amióta Cîţu kormányfő szétrobbantotta a koalíciót, ugyanaz a forgatókönyv van érvényben” – nyomatékosította az Agerpres szerint Moşteanu.
A stabil támogatottsággal rendelkező kormányhoz három alakulatra – PNL, USR és RMDSZ – van szükség, a kormánykoalíció helyreállításához azonban a PNL-nek módosítania kellene a vezetőtestületei által hozott döntéseken, és nyilvánosan be kellene jelentenie, hogy tévedett az USR-vel kapcsolatban, és akkor tárgyalóasztalhoz lehetne üli. Az adott körülmények között azonban ez a perspektíva nagyon távoli, és nagyon sok bizonytalan körülmény hátráltatja, szögezte le az alakulat alelnöke.
Hozzátette, „egy 26%-os támogatottsággal rendelkező párt nem állíthatja azt, hogy isteni küldetése van egy önmaga köré építendő kormány alakítása érdekében tárgyalásra hívni a pártokat”.
és ennek érdekében minden olyan párttal tárgyalásokat fog folytatni, amely megérti, hogy véget kell vetni a politikai válságnak. „Azért jöttem, hogy párbeszédet indítsak, és megoldásokat keressünk” – nyilatkozta Ciucă a parlamentben, az USR képviselőivel való megbeszélése előtt.
Nyomatékosította ugyanakkor, hogy elkészült az új kormányprogram. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kormányra lépni, Ciucă kifejtette, hogy telefonon beszélt Marcel Ciolacu PSD-elnökkel a kormányprogramról, és megvizsgálják azt a 10 intézkedést, amelyet a szociáldemokraták javasoltak.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!