Raluca Turcan. Egyike a keveseknek
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
Romániának sikerült elérnie egyetlen év alatt a legbrutálisabb nemzetközi lefokozást a nők kormányzati képviseletét illetően: a 102. helyről a 175. helyre süllyedt – derül ki az INACO - Kezdeményezés a versenyképességért szervezet csütörtökön kiadott közleményéből.
2020. december 31., 15:522020. december 31., 15:52
2021. január 01., 11:102021. január 01., 11:10
2020-ban a 190 elemzett ország közül kilencben egyáltalán nem voltak nők a kormányban, ezek a következők: Szaúd-Arábia, Brunei, Kiribati, Pápua Új-Guinea, St. Vincent és Grenandines, Thaiföld, Tuvalu, Vanuatu, Vietnam. 14 országban azonban a női miniszterek aránya legalább 50 százalék a kabinetben: többek között Spanyolországról (67%), Finnországról (61%), Ausztriáról (57%), Svédországról (55%), Franciaországról (53%) és Kanadáról (50%) van szó. Románia a Cîţu-kormányban levő egyetlen női miniszterrel az iraki kormány szintjén van, és az EU-ban az utolsó helyet foglalja el – mutat rá Andreea Paul, az INACO elnöke és Anca Tamaş, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakértője a közleményben.
A szervezet szerint az Orban-kormányban a miniszterek 18%-a volt nő, amivel Románia a 190 elemzett ország sorában a 102. helyet foglalta el, egyazon helyen Eritreával és Surinaméval.
Világszinten pedig a 175. helyre esett vissza Románia, a lista végén kullog olyan országok társaságában, mint Irak (4,6%), Bahrein (4,4%), Mianmar (3,9%), Türkmenisztán (3,7%), Fehéroroszország (3.5%), Azerbajdzsán (3%), illetve a fent említett másik 9 ország, melyek kormányaiban egyáltalán nincsenek nők.
Sürgősen javítani kell a nők krónikus alulreprezentáltságán a román kormányokban, figyelmeztet az INACO, amely szerint „valamely kormány versenyképessége és a nemzet életminősége a nők és a férfiak méltányos képviseletén is múlik”.
A szervezet képviselői azt állítják ugyanakkor, hogy Romániának nem csupán papíron, hanem a gyakorlatban is be kell tartania az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseit.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!