Ismét buktak a kormánybuktatók – Elutasította a bukaresti parlament a bizalmatlansági indítványt

Balogh Levente 2019. június 18., 18:06 utolsó módosítás: 2019. június 18., 22:01

Harmadízben sem sikerült megbuktatnia az ellenzéknek Viorica Dăncilă kormányát: a parlament leszavazta kedden a bizalmatlansági indítványt.

A dokumentumot 200 törvényhozó támogatta szavazatával, heten ellene voksoltak, hárman tartózkodtak.

„Egyáltalán nem izgulok” – mondta kedden Viorica Dăncilă miniszterelnök néhány órával azelőtt, hogy a parlament a kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról szavazott, és igaza lett: a kormány megdöntését célzó indítványra ugyanaz a sors várt, mint előtte a korábbi kettőre, azaz a parlament két háza együttes ülésén elutasította.

A kormánybuktatásra 200-an szavaztak, ellene pedig heten, az indítvány sikeréhez viszont 233 voksra lett volna szükség az összesen 465-ből, ami úgy sem jött össze, hogy az összes ellenzéki párt – köztük az RMDSZ is – megszavazta az indítványt.

A kormánypártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – honatyái jelen voltak ugyan az ülésteremben, hogy a határozatképességet biztosítsák, de nem szavaztak. A pártvezetések vélhetően ezzel biztosították, hogy ne legyenek olyan „eltévelyedett” képviselőik vagy szenátoraik, akik a golyós szavazás titkosságát kihasználva a saját kormányuk ellen szavaznak.

Valeriu Steriu PSD-s képviselő még a szavazás előtt azt állította: a kormánypárti honatyákat senki sem kötelezte arra, hogy ne szavazzanak – ugyanakkor Viorica Dăncilă miniszterelnök, a PSD ügyvivő elnöke már korábban jelezte, hogy aki részt mer venni a voksoláson, az búcsúzhat a párttagságától.

A szavazás előtt Ludovic Orban, az indítvány beterjesztését kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke még egy utolsó próbálkozást tett a kormányoldal honatyáinak meggyőzésére, mondván: szavazzanak a saját kormányuk ellen, ezzel ugyanis esélyt kapnak a megítélésük javítására, de, amint az eredmény is jelzi, nem éltek vele.

Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki erők a május 26-i európai parlamenti választásra hivatkozva akarták megbuktatni a kormányt, mondván: az elsöprő ellenzéki győzelem azt jelzi, hogy a polgárok is meg akarnak szabadulni a PSD-ALDE-kabinettől, amikor a „normális” Romániára szavaztak, és nemet mondtak a PSD „Európa- és igazságügy-ellenes” akcióira.

A 173 képviselő és szenátor által aláírt indítvány szerzői szerint a koalíció két és fél év alatt megosztotta az egész országot, megnyirbálta az alapvető intézmények szerepköreit, fontos törvényeket „csonkítottak meg”, és folyamatos támadást intéztek a demokrácia és a jogállamiság ellen. 

Az indítvány szerint a jelenlegi 27 helyett 15 tárcából álló, jövőképpel rendelkező kormányt akarnak felállítani, amely fejleszti az oktatást és az egészségügyet, egyben prioritásnak tekinti az állami beruházásokat és az uniós források lehívását. 

Viorica Dăncilă az indítványban megfogalmazott bírálatokkal szemben azt hozta fel: a dokumentum tele van valótlanságokkal, és csak egy dolgot bizonyít: az ellenzék képtelen érdemi programmal előállni az ország számára, semmilyen konkrét ötletet nem tartalmaz a gazdaság terén a megszorításokon kívül. 

A miniszterelnök – akárcsak korábban – a kormánya által elért, szerinte kiemelkedő gazdasági eredmények felsorolásával replikázott: azt állította: a koalíció gazdasági fejlődést hozott, nőttek az alkalmazottak bérei, csökkent a szegénység, kevesebb a munkanélküli, jelentősen nőttek a költségvetési bevételek, több volt a beruházás, az adatok pedig azt jelzik, hogy a polgárok jobban élnek. 
A vita során a kormányoldal képviselői saját kormányuk teljesítményét védték, az ellenzéki vezérszónokok pedig bírálták a kabinetet. Az ezt követő szavazáson pedig eldőlt, hogy a kormány folytathatja a tevékenységét.

Az úzvölgyi konfliktus „rendezését” ígérte Dăncilă

A keddi bizalmatlansági indítványban megfogalmazott bírálatokra adott válaszában Viorica Dăncilă miniszterelnök kitért az úzvölgyi osztrák–magyar katonatemetőnél történt magyarellenes román támadás ügyére is, amivel az RMDSZ az indítvány támogatását indokolta. A kormányfő elutasította azokat a vádakat, hogy a magyarellenes támadást a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények szervezték. Leszögezte: elutasítja a a szélsőséges megnyilvánulásokat és az etnikai alapú erőszakot. „Tiszteletben tartom a magyar közösséget, az RMDSZ mai voksától függetlenül. De nem tűrök el etnikai provokációkat Romániában” – jelentette ki. Elutasította, hogy a konfliktusokból politikai ügyet kreáljanak, és emlékeztetett: kormánya szerint a konfliktus megoldását az jelentené, hogy a védelmi minisztérium átvegye a temető működtetését. Ezt viszont, mint ismeretes, az RMDSZ és ennek nyomán a magyar kormány is elutasította. 
A koalícióval a parlamenti együttműködési megállapodást az EP-választás előtt felbontó, a mostani bizalmatlansági indítvány mögé is felsorakozó RMDSZ nevében Korodi Attila alsóházi frakcióvezető kijelentette: a szövetség szerint a kormányra jelentős felelősség hárul azért, hogy az ügyben etnikai konfliktus alakult ki, csak az építészeti felügyelet reagált időben, a legilletékesebb védelmi minisztérium azonban megkésve szólalt meg. Felrótta, hogy a csendőrség nem tette a dolgát, nem emelték ki a tömegből a hangadókat és az ittas hőzöngőket, és nem akadályozták meg, hogy a románok betörjenek a temetőbe. Leszögezte: a legfőbb felelősség a belügyminisztert és Hargita és Bákó megyei prefektust terheli. Emlékeztetett: június 6-án csak a magyar önmérséklete akadályozta meg a súlyos etnikai konfliktust. „Az elvárásunk a jelenlegi és minden következő kormánnyal szemben ugyanaz: a magyar közösség tiszteletet, a törvények előtti egyenlőséget, a hagyományok megőrzését, párbeszédet, és európai szellemben eljáró központi kormányt akarnak” – jelentette ki Korodi.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat