Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Megközelítőleg 20 600 személy vesztette életét tavaly közúti balesetben az Európai Unióban, 3 százalékkal több, mint 2021-ben, de 10 százalékkal kevesebb, mint a világjárvány előtti évben, 2019-ben – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett előzetes adataiból.
2023. február 22., 08:032023. február 22., 08:03
Az országok halálozási arányának összesített rangsora nem változott jelentősen a világjárvány előtti időszakhoz képest: 2022-ben továbbra is Svédországban (21 halálos baleset/millió fő) és Dániában (26 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak közutak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos baleset/millió fő) és Bulgáriában (78 halálos baleset/millió fő).
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint tavaly az EU egészében 3 százalékkal nőtt a közúti halálesetek száma az előző évhez képest, nem utolsósorban azért, mert a világjárványt követően helyreállt a forgalom szintje. Fontos megjegyezni, hogy a koronavírusjárvány időszakában elért eredmények (többek között a 2019–2020-as időszakban regisztrált 17 százalékos csökkenés) nagy része nem veszett el.
Ez az eredmény azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. A legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést Litvániából és Lengyelországból jelentették, és Dániában is 23 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálesetek száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban viszonylag változatlan maradt vagy nőtt.
A rendelkezésre álló 2021-es adatok alapján (a 2022-es részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) az EU-ban
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
45 százaléka autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 18 százalékuk gyalogos, 19 százalékuk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 9 százalékuk pedig kerékpáros.
A városi területeken azonban nagyon eltérő a helyzet, mivel a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek vezetői) az összes halálos áldozat csaknem 70 százalékát teszik ki. A városi közúthasználókat érintő haláleseteket túlnyomórészt autó- és tehergépkocsi-balesetek okozzák, ami rávilágít arra, hogy fokozni kell a veszélyeztetett úthasználók védelmét.
Bár örvendetes, hogy számos tagállamban nőtt a kerékpárosok aránya a közlekedésben,
Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának tulajdonítható.
A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy 2019-hez képest 2022-ben 30 százalékkal nőtt a kerékpáros halálesetek száma.
Ez szerepelt a közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben és a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben, amelyekben az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy
A közúti közlekedésbiztonság egyúttal központi eleme volt az EU közelmúltbeli mobilitáspolitikai kezdeményezéseinek, többek között a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának, a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatnak és a városi mobilitási keretnek. Az EU élen jár a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az említett kezdeményezést az ENSZ 2020 augusztusában hirdette meg a 2021–2030-as időszakra.
Egyhangúlag megszavazta első házként hétfőn a bukaresti szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendők a halálos balesetet okozó sofőrök, akiknek nincs jogosítványuk vagy alkohol,.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
szóljon hozzá!