Neki megérte. Klaus Johannis közel 18,5 millió lejnyi közpénzt „kampányolt el”
Fotó: Facebook/PNL
Több mint 72 millió lejt költött el a 14 államfőjelölt az elnökválasztás első és második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) által nyilvánosságra hozott adatokból, ám a legnagyobb összegből nem a második fordulóba jutott jelöltek valamelyike gazdálkodhatott.
2019. november 29., 18:502019. november 29., 18:50
Az AEP szerint az első fordulóban Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 18,2 millió lejt kapott, amely azonban nem teljes egészében származott közpénzekből, egy része magánforrásokból érkezett.
A választást végül megnyerő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt, hivatalban levő államfő, Klaus Johannis sem sokkal kevesebbet költött az első kör előtt: 18 millió lejt használt fel, ez ráadásul mind közpénz volt.
Nem ők költötték azonban a legtöbb pénzt:
Diaconu a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Pro Románia alkotta Un Om (Egy ember) szövetség jelöltjeként indult.
Ebbéli minőségében 16 294 924 lej kampánytámogatást kapott. Az ALDE jelöltjeként ehhez még 4 566 424, a Pro Romániáéként pedig 11 728 500-at kapott, vagyis a végösszeg 32 589 848 lej. Ez azonban csupán a negyedik helyre volt elegendő az első fordulóban.
valamint Ninel Peia, a Román Nép Pártja jelöltje, aki 8000 lejt szánt a kampányra. A második forduló előtt Johannis csupán 400 000 lejt költött, ez mind közpénzből származott. Dăncilă több mint 1,5 millió lejt kampányolt el – ennek nagy része viszont magánalapokból jött. A hatályos jogszabályok szerint azon jelöltek, akik elérik a 3 százalékos támogatottságot az elnökválasztáson, visszakapják a kampányra költött pénzt. Ez idén a 14 jelöltből hatnak – köztük a 3,87 százalékot szerző Kelemen Hunornak, aki 445 ezer lejnyi, magánforrásokból származó költséget írhat le – sikerült.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!