Fotó: Wikipédia
Újabb előrelépés történt a román hadsereg katonai képességeinek fejlesztése terén: a védelmi minisztérium a parlament előzetes jóváhagyását kérte légvédelmi rendszerek, lánctalpas gyalogsági harcjárművek és közepes hatótávolságú radarirányítású levegő-levegő rakéták beszerzési programjainak megindításához.
2023. március 22., 19:142023. március 22., 19:14
2023. március 22., 21:292023. március 22., 21:29
„A fegyverbeszerzési programok célja a NATO és az EU védelmi tervezési folyamatában előirányzott képességek operacionalizálása a román hadsereg 2040-ig történő átalakítására vonatkozó program célkitűzéseinek elérése érdekében. Így a beszerzési programok a hadsereg egyes haderő-kategóriáinak támogatására szolgáló katonai célú felszereléseket és fegyverrendszereket biztosítanak, annak érdekében, hogy a 21. századi képességek széles spektrumával rendelkező rugalmas haderőt hozzanak létre, az ellenállóképességet biztosító eszközökkel, mobilitással, kiterjesztett helyzetfelismeréssel és megnövelt tűzerővel” – áll a bukaresti védelmi tárca kérésében.
Az egyik program 16 integrált SHORAD (rövid hatótávolságú) és VSHORAD (nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rendszer beszerzését irányozza elő a légierő számára, valamint kilenc SHORAD fegyverrendszer és 16 VSHORAD fegyverrendszer beszerzését a szárazföldi erők számára, beleértve a logisztikai támogatást és a speciális kiképzési és kiképzési felszerelést. A beszerzési program teljes értéke 4,2 milliárd euróra becsülhető. A beszerzési program a kapcsolódó kifizetésekkel együtt két szakaszban valósul meg. Az első fázis hat SHORAD - VSHORAD integrált fegyverrendszer beszerzését irányozza elő a légierő számára, valamint hat SHORAD és hat VSHORAD rendszer beszerzését a szárazföldi erők számára. Az első szakasz 2023-ban kezdődik és 8 évig, 2030-ig tart. A második fázis 2030 után kezdődhet.
A program becsült összértéke 2,99 milliárd euró. A programot és a kapcsolódó kifizetéseket ezúttal is két szakaszban hajtják végre. Az első szakasz, amely 2023-ban kezdődik és 9 évig tart, 246 gyalogsági harcjármű beszerzését foglalja magában, beleértve a kiképzési szimulátorokat és a kezdeti logisztikai támogatást. Az első fázisban a beszerzési szerződések becsült értéke 2,5 milliárd euró. A második szakasz 52 harcjármű beszerzését irányozza elő, és 2031 után kezdődik. A beszerzési szerződések becsült értéke ebben a szakaszban 450 millió euró.
Tovább bővülhet a román hadsereg amerikai gyártmányú harcjárműinek köre, miután az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 95 JLTV (Joint Light Tactical Vehicles – egységes könnyű taktikai jármű) eladását Románia számára.
A lövegeket a szárazföldi erők öt zászlóalj típusú egységében fogják használni. A program teljes értékét 1,9 milliárd dollárra becsülik. A program két szakaszban valósul meg, az első, 2023-ban kezdődő és hat évig tartó szakasz három önjáró tüzérségi rendszer beszerzését foglalja magában, beleértve a lőszereket, a logisztikai támogatást és a speciális kiképzési és kiképzési felszereléseket, a szerződés becsült értéke 1,15 milliárd dollár. A 2028 után kezdődő második szakaszra két önjáró lánctalpas rendszert terveznek.
A negyedik program 186 darab AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú radarirányítású levegő-levegő rakéta beszerzéséből áll, amelyeket kifejezetten a légierő F-16-os repülőgépeire szánnak. A beszerzés becsült értéke 372 millió dollár.
Fotó: Wikipédia
Egy másik program keretében AIM-9X SIDEWINDER rövid hatótávolságú infravörös irányítású levegő-levegő rakétákat szereznek be. 299 ilyen rakétát vásárolnak, ezeket is az F-16-osok használják majd. A becsült érték 239 millió dollár. Az utóbbi két program esetében a beszerzés az Egyesült Államokkal kötött kormányközi megállapodások alapján történik, amelyeket az F-16-os repülőgépek hadrendbe állításának és a pénzügyi források függvényében, egymást követő szakaszokban hajtanak végre.
Mint megírtuk, a román hadsereg eszközbeszerzései nem csupán ennyiben merülnek ki. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma múlt héten jóváhagyta 95 JLTV (Joint Light Tactical Vehicles – egységes könnyű taktikai jármű) eladását Románia számára. Románia 35 JLTV-t kért, és akár 129 járművet is vásárolhat, becslések szerint 104 millió dollár értékben.
Eközben máshonnan is bővítik a katonai kapacitás. Az izraeli Elbit Systemst hirdették ki győztesként négy, a román védelmi minisztérium által repülőgép-korszerűsítések, valamint az IAR 330-as helikopterekhez szükséges elektronikai hadviselési egységek, elektro-optikai infravörös (EOIR) rendszerek és Brightnite rendszerek szállítására kiírt pályázaton.
Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról: ezeket várhatóan idén és 2024 folyamán fogják leszállítani. Az F-16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F-35-ös harci repülők beszerzéséig, amelyekből az első rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani. A bukaresti haderő-korszerűsítési tervekben szereplő hét Patriot rakétaelhárító rendszer közül eddig négyet vásároltak meg: kettőt már átvettek, másik kettőnek az érkezése pedig az első negyedév végéig várható. A három HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszerből egy üteg már megérkezett 2021-ben, egy második átvétele folyamatban van, a harmadik a jövő évre várható.
Immár hivatalosan is megerősítették, hogy Románia az Egyesült Államoktól vásárolt Abrams harckocsikkal erősíti meg haderejét.
A román hadsereg felszerelését saját fejlesztésű eszközökkel is korszerűsítik: ezek között egy olyan, „taktikai zsebdrónról” tettek említést, amely utcai harcokban segítheti a katonákat közvetlen környezetük felderítésében. A román haditechnikai kutatóközpont egy 100 kilométeres hatósugarú, pilóta nélküli repülőgépet is kifejlesztett, most pedig annak függőleges fel- és leszállásra képes változatán dolgozik. Ezeket – jóváhagyásukat követően – rendszeresíteni akarják a hadseregben.
Emellett tárgyalásokat folytatnak a török gyártóval az ukrajnai háborúban hírnevet szerzett Bayraktar-2-es harci drónok vásárlásáról, amelyek beszerzéséhez hozzájárult már a román parlament.
Románia 2017-től összterméke (GDP) 2, míg ettől az évtől GDP-je 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, a kormány célként tűzte ki ugyanis, hogy a román fegyveres erők lépést tartsanak technikai felszereltség tekintetében a NATO-tagállamokkal. Nicolae Ciucă miniszterelnök a román hadsereg különleges műveleti erői létrehozásának 20. évfordulója alkalmából a múlt héten kijelentette: folytatni kell a hadsereg korszerűsítését, mert NATO-tagként Romániának is hozzá kell járulnia az ország történelmének legerősebb biztonsági garanciáit nyújtó katonai szövetség működtetéséhez.
Online kurzusokat szervez az Országos Adóhatóság az idéntől megváltozott adózási tudnivalókról. A román nyelvű előadásokra az ország minden megyéjéből lehet jelentkezni, egy képzésre 500 résztvevőt fogadnak be.
A romániaiak egynegyede gyakran visszaváltja a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) logójával ellátott italcsomagolásokat – derül ki a Kantar felméréséből.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Az összes krónikus beteg mentesülni fog a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettsége alól – jelentette be egy hétfői sajtóeseményen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek hétfőn az államfő a kóbor kutyák számának csökkentésére kidolgozott programot jóváhagyó sürgősségi rendeletet módosító törvényt.
Vélhetően vízi aknát találtak a Duna-Deltában, a régi Chilia-ágon – közölte hétfőn a Tulcea megyei katasztrófavédelem.
Meghalt 81 éves korában Ilie Şerbănescu közgazdász – adta hírül hétfőn több politikus és újságíró, köztük George Simion, Maria Grapini, Victor Ciutacu, Marius Ghilezan és Ovidiu Zară.
A kormánykoalíciót alkotó, az európai parlamenti választásokon közös listával induló Szociáldemokrata Párton (PSD) és a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül is van élet, nem feltétlenül szükséges a támogatások – jelentette ki Mircea Geoană.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Románia teljes mértékben azonosul a NATO demokratikus értékeivel, és a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonságot és stabilitást nyújtó pilléreként felelősségteljesen és határozottan cselekszik a Szövetség érdekében – fogalmazott Klaus Iohannis.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!