Fotó: Wikipédia
Újabb előrelépés történt a román hadsereg katonai képességeinek fejlesztése terén: a védelmi minisztérium a parlament előzetes jóváhagyását kérte légvédelmi rendszerek, lánctalpas gyalogsági harcjárművek és közepes hatótávolságú radarirányítású levegő-levegő rakéták beszerzési programjainak megindításához.
2023. március 22., 19:142023. március 22., 19:14
2023. március 22., 21:292023. március 22., 21:29
„A fegyverbeszerzési programok célja a NATO és az EU védelmi tervezési folyamatában előirányzott képességek operacionalizálása a román hadsereg 2040-ig történő átalakítására vonatkozó program célkitűzéseinek elérése érdekében. Így a beszerzési programok a hadsereg egyes haderő-kategóriáinak támogatására szolgáló katonai célú felszereléseket és fegyverrendszereket biztosítanak, annak érdekében, hogy a 21. századi képességek széles spektrumával rendelkező rugalmas haderőt hozzanak létre, az ellenállóképességet biztosító eszközökkel, mobilitással, kiterjesztett helyzetfelismeréssel és megnövelt tűzerővel” – áll a bukaresti védelmi tárca kérésében.
Az egyik program 16 integrált SHORAD (rövid hatótávolságú) és VSHORAD (nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rendszer beszerzését irányozza elő a légierő számára, valamint kilenc SHORAD fegyverrendszer és 16 VSHORAD fegyverrendszer beszerzését a szárazföldi erők számára, beleértve a logisztikai támogatást és a speciális kiképzési és kiképzési felszerelést. A beszerzési program teljes értéke 4,2 milliárd euróra becsülhető. A beszerzési program a kapcsolódó kifizetésekkel együtt két szakaszban valósul meg. Az első fázis hat SHORAD - VSHORAD integrált fegyverrendszer beszerzését irányozza elő a légierő számára, valamint hat SHORAD és hat VSHORAD rendszer beszerzését a szárazföldi erők számára. Az első szakasz 2023-ban kezdődik és 8 évig, 2030-ig tart. A második fázis 2030 után kezdődhet.
A program becsült összértéke 2,99 milliárd euró. A programot és a kapcsolódó kifizetéseket ezúttal is két szakaszban hajtják végre. Az első szakasz, amely 2023-ban kezdődik és 9 évig tart, 246 gyalogsági harcjármű beszerzését foglalja magában, beleértve a kiképzési szimulátorokat és a kezdeti logisztikai támogatást. Az első fázisban a beszerzési szerződések becsült értéke 2,5 milliárd euró. A második szakasz 52 harcjármű beszerzését irányozza elő, és 2031 után kezdődik. A beszerzési szerződések becsült értéke ebben a szakaszban 450 millió euró.
Tovább bővülhet a román hadsereg amerikai gyártmányú harcjárműinek köre, miután az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 95 JLTV (Joint Light Tactical Vehicles – egységes könnyű taktikai jármű) eladását Románia számára.
A lövegeket a szárazföldi erők öt zászlóalj típusú egységében fogják használni. A program teljes értékét 1,9 milliárd dollárra becsülik. A program két szakaszban valósul meg, az első, 2023-ban kezdődő és hat évig tartó szakasz három önjáró tüzérségi rendszer beszerzését foglalja magában, beleértve a lőszereket, a logisztikai támogatást és a speciális kiképzési és kiképzési felszereléseket, a szerződés becsült értéke 1,15 milliárd dollár. A 2028 után kezdődő második szakaszra két önjáró lánctalpas rendszert terveznek.
A negyedik program 186 darab AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú radarirányítású levegő-levegő rakéta beszerzéséből áll, amelyeket kifejezetten a légierő F-16-os repülőgépeire szánnak. A beszerzés becsült értéke 372 millió dollár.
Fotó: Wikipédia
Egy másik program keretében AIM-9X SIDEWINDER rövid hatótávolságú infravörös irányítású levegő-levegő rakétákat szereznek be. 299 ilyen rakétát vásárolnak, ezeket is az F-16-osok használják majd. A becsült érték 239 millió dollár. Az utóbbi két program esetében a beszerzés az Egyesült Államokkal kötött kormányközi megállapodások alapján történik, amelyeket az F-16-os repülőgépek hadrendbe állításának és a pénzügyi források függvényében, egymást követő szakaszokban hajtanak végre.
Mint megírtuk, a román hadsereg eszközbeszerzései nem csupán ennyiben merülnek ki. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma múlt héten jóváhagyta 95 JLTV (Joint Light Tactical Vehicles – egységes könnyű taktikai jármű) eladását Románia számára. Románia 35 JLTV-t kért, és akár 129 járművet is vásárolhat, becslések szerint 104 millió dollár értékben.
Eközben máshonnan is bővítik a katonai kapacitás. Az izraeli Elbit Systemst hirdették ki győztesként négy, a román védelmi minisztérium által repülőgép-korszerűsítések, valamint az IAR 330-as helikopterekhez szükséges elektronikai hadviselési egységek, elektro-optikai infravörös (EOIR) rendszerek és Brightnite rendszerek szállítására kiírt pályázaton.
Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról: ezeket várhatóan idén és 2024 folyamán fogják leszállítani. Az F-16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F-35-ös harci repülők beszerzéséig, amelyekből az első rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani. A bukaresti haderő-korszerűsítési tervekben szereplő hét Patriot rakétaelhárító rendszer közül eddig négyet vásároltak meg: kettőt már átvettek, másik kettőnek az érkezése pedig az első negyedév végéig várható. A három HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszerből egy üteg már megérkezett 2021-ben, egy második átvétele folyamatban van, a harmadik a jövő évre várható.
Immár hivatalosan is megerősítették, hogy Románia az Egyesült Államoktól vásárolt Abrams harckocsikkal erősíti meg haderejét.
A román hadsereg felszerelését saját fejlesztésű eszközökkel is korszerűsítik: ezek között egy olyan, „taktikai zsebdrónról” tettek említést, amely utcai harcokban segítheti a katonákat közvetlen környezetük felderítésében. A román haditechnikai kutatóközpont egy 100 kilométeres hatósugarú, pilóta nélküli repülőgépet is kifejlesztett, most pedig annak függőleges fel- és leszállásra képes változatán dolgozik. Ezeket – jóváhagyásukat követően – rendszeresíteni akarják a hadseregben.
Emellett tárgyalásokat folytatnak a török gyártóval az ukrajnai háborúban hírnevet szerzett Bayraktar-2-es harci drónok vásárlásáról, amelyek beszerzéséhez hozzájárult már a román parlament.
Románia 2017-től összterméke (GDP) 2, míg ettől az évtől GDP-je 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, a kormány célként tűzte ki ugyanis, hogy a román fegyveres erők lépést tartsanak technikai felszereltség tekintetében a NATO-tagállamokkal. Nicolae Ciucă miniszterelnök a román hadsereg különleges műveleti erői létrehozásának 20. évfordulója alkalmából a múlt héten kijelentette: folytatni kell a hadsereg korszerűsítését, mert NATO-tagként Romániának is hozzá kell járulnia az ország történelmének legerősebb biztonsági garanciáit nyújtó katonai szövetség működtetéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia az Európai Unió egyik legnagyobb arányban költő tagállama a családtámogatások terén, a lakosság ebből alig érez valamit.
Az Anghel Saligny program keretében elindított beruházások esetleges leállítása kapcsán Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter, Dragoș Pîslaru.
Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.
„Teljesen aberránsnak” nevezte Nicușor Dan államfő azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél.
A rendes tanári állásokra (románul titular – szerk. megj.) kiírt versenyvizsga szerdán közzétett végleges eredményei szerint az óvások elbírálása után 3,14 százalékkal többen kaptak 7-est vagy annál nagyobb jegyet, mint óvások előtt.
Ártámogatott és térítésmenetes drága gyógyszerekkel üzérkedő, orvosokat és gyógyszerészeket is magába foglaló szervezett bűnözői csoport tagjaira csaptak le szerdán a román hatóságok.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének átalakításáról szóló tervezet csak kiindulópontot jelentő ötlethalmaz, és hozzátette.
A CSM kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket.
A tanügyi szakszervezetek képviselői Daniel David oktatási miniszter lemondását követelik, és bejelentették, hogy szerdától kezdődően sztrájkőrséget fognak állni a tanügyminisztérium előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!