Románia mulasztásai miatt is határozatokat hozott az Európai Bizottság

Az EB csütörtöki közleménye szerint indoklással ellátott véleményt küld a testület Romániának, Belgiumnak, Csehországnak, Olaszországnak, Litvániának, Lettországnak, Hollandiának, Lengyelországnak, valamint Portugáliának a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó felülvizsgált uniós szabályok ((EU) 2019/879 irányelv), különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló II. irányelv (BRRD II) átültetésének elmulasztása miatt.

Az irányelv gyakorlatba ülteti az EU-ban a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által a globálisan rendszerszinten jelentős bankok tekintetében elfogadott, a teljes veszteségviselő képességre vonatkozó (TLAC-)standardot, továbbá valamennyi bankra kiterjeszti a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) alkalmazását.

Az új szabályok hatékonyabban biztosítják, hogy a bankok szilárd és elegendő veszteségviselő és feltőkésítési képességre tegyenek szert,

és így bankcsőd esetén a veszteségeket a bankok részvényesei és hitelezői viseljék, ne pedig az adófizetők pénzéből kelljen azokat finanszírozni. Ez a piaci bizalom növelése mellett hozzájárul az európai bankrendszer rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartásához.

A BRRD II azt is biztosítja, hogy a lakossági befektetések ne irányuljanak túlzott mértékben olyan adósságinstrumentumokra (például kötvényekre), amelyekre az MREL alkalmazható, és így elsőként forgathatók be a bank veszteségeinek fedezésébe – áll a közleményben. A tagállamoknak 2020. december 28-áig kellett átültetniük az irányelvet, és tájékoztatniuk kellett a Bizottságot az erről szóló intézkedésekről.

Az EB 2021 februárjában felszólító leveleket küldött, felhívva ebben az érintett tagállamok figyelmét, hogy jelentsék be a teljes körű átültető intézkedéseket.

Ennek elmulasztása miatt határozott most úgy a Bizottság, hogy indoklással ellátott vélemények formájában folytatja a kötelezettségszegési eljárást. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket; ennek hiányában a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat az ügyben – közölte az Agerpres. 

Egy másik határozat értelmében az EB felszólító levelet küld Romániának, amiért az nem biztosítja az egyablakos ügyintézés lehetőségét az áfairányelv alapján erre egyébként jogosult vállalkozások egyes kategóriái számára.

Az uniós egyablakos ügyintézési rendszer egy elektronikus portál, ahol az online értékesítők 2021. július 1-jétől egyszerűbben teljesíthetik az EU-n belüli fogyasztóknak történő értékesítéseikkel kapcsolatos áfakötelezettségeiket, mivel miután az egyik tagállamban elvégezték az áfaregisztrációt, a portálon bevallhatják és megfizethetik a más tagállamokban keletkező áfát.

Az EB szerint az uniós egyablakos ügyintézési rendszert gyakorlatba ültető román jogszabály kizárja azokat a román kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), amelyek távközlési, műsorszóró vagy elektronikus szolgáltatásokat értékesítenek más tagállamok fogyasztóinak

(azaz olyan, 88.500 eurót meg nem haladó árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, amelyek részt vesznek a kkv-kra vonatkozó különleges áfaszabályozási rendszerben).

Ugyanakkor az uniós egyablakos ügyintézési rendszerben csak olyan vállalkozások regisztrálhatnak, amelyeket az adólevonásra jogosító belföldi ügyletek és egyes, Közösségen belüli ügyletek tekintetében már áfanyilvántartásba vettek, az egyéb célból nyilvántartásba vett vállalkozások nem.

Romániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a felszólító levélben feltárt hiányosságokat. Amennyiben két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indoklással ellátott vélemény kibocsátásáról határozhat.

Egy harmadik határozat szerint az EB felszólító levelet küld Romániának és másik 23 tagállamnak,

mivel nemzeti rendelkezéseiket nem hozták összhangba a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítéséről szóló 2014/67/EU direktívával.

Az érvényesítési irányelv célja a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásának hatékonyabbá tétele egyes, a csalással és a szabályok kijátszásával szembeni fellépésre, az információkhoz való hozzáférésre és az uniós tagállamok közötti igazgatási együttműködésre vonatkozó kérdések tisztázása révén.

Az irányelv meghatározza mindazon adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket, amelyek révén a tagállamok nyomon tudják követni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályoknak való megfelelést; védi a kiküldött munkavállalók jogait, és megvédi őket a megtorlástól (azaz a munkáltató által alkalmazott kedvezőtlen bánásmódtól abban az esetben, ha jogi vagy közigazgatási lépéseket tesznek a munkáltatóval szemben jogaik megsértése miatt);

biztosítja a kiküldött munkavállalók jogainak védelmét az alvállalkozói helyzetekben;

biztosítja a közigazgatási szankciók és bírságok hatékony alkalmazását és beszedését az uniós tagállamokban; illetve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók bevezetésére kötelezi a tagállamokat. Az érintett tagállamoknak ez esetben is két hónap áll a rendelkezésükre a szükséges intézkedések meghozatalára; ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított, és az EU Bírósága elé idézte Magyarországot

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megvá