Szorít a dák karkötő

•  Fotó: Mediafax

Fotó: Mediafax

Műkincscsempészésben való bűnrészességgel gyanúsítják Adrian Nãstase volt kormányfőt. Műkincslopásban és -csempészésben való cinkossággal gyanúsítja a bukaresti nyomozó hatóság Adrian Nãstase volt kormányfőt, aki ellen csúszópénz elfogadása és zsarolás miatt tavaly már vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség. Nãstasénak az illegális műkincskereskedelemben történő érintettségéről Marius Iacob, a főügyészség kriminalisztikai főosztályának vezetője beszélt hétfőn este, amikor a román hatóságok hazaszállították az országba az egykori dák fővárosból, az Erdélyben fekvő Sarmisegetuzáról hat évvel ezelőtt kicsempészett dák aranykarkötők egy részét.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

2007. január 10., 00:002007. január 10., 00:00

A közvádló elmondta, a nemzeti örökség részének tekintett műtárgyak eltűnése ügyében évekkel ezelőtt indított vizsgálatok során több magas rangú román politikus is az ügyészség látószögébe került, közülük pedig Adrian Nãstase volt kormányfőt, valamint Dan Iosif szociáldemokrata parlamenti képviselő nevét hozta nyilvánosságra. Iacob leszögezte: a “dákok aranya” néven elhíresült nyomozati anyag főszereplői ellen egyelőre még nem indult bűnvádi eljárás, több érintett személy vonatkozásában megfogalmazódott azonban a műkincscsempészésben való cinkosság alapos gyanúja. “Több gyanúsított azt vallotta, hogy magas rangú politikusoknak, parlamenti képviselőknek adott át felbecsülhetetlen értékű műkincseket” – ismertette a bukaresti vezető ügyész.

Tizenöt darab, az i. e. 2. század és az i. u. 1. század között fennállt géta-dák korszakból származó aranykarkötőt hat évvel ezelőtt csempésztek ki Romániából, mégpedig a dák uralkodók fővárosának számító, az erdélyi Hunyad megyében fekvő Sarmisegetuzán található régészeti lelőhelyekről. A román hatóságok példátlan nyomozást indítottak a több millió euró értékűre becsült műkincsekért, és a karkötők utáni kutakodásba bevonták a titkosszolgálatot, valamint 15 európai ország és az Egyesült Államok nyomozó szerveit is. Négy műtárgyat tavaly egy amerikai műgyűjtőnél sikerült fellelni, akitől – miután megállapították, hogy törvényesen jutott birtokába – a román állam 220 ezer euróért visszavásárolta a spirál alakú, színarany karkötőket. A többi értéktárgyról mindössze annyit tudni, hogy román és nemzetközi műkincstolvajokból álló hálózat révén kerültek külföldre, ahol az Interpol által jelenleg is körözött szerb csempészek értékesítették. Egy karkötőt tavaly egy párizsi galériában fedeztek fel, és mivel tulajdonosa nem tudta bizonyítani a műtárgy eredetét, a francia hatóságok elkobozták, és hamarosan térítésmentesen visszaszolgáltatják Romániának. A bukaresti művelődési minisztérium szakértői szerint a darabonként közel egykilogrammos, színaranyból vert karkötők becsült értéke másfél millió euró körül mozog, és az ékszereket minden valószínűség szerint Burebista dák uralkodó, valamint utódai viselték. A dák műkincsek visszaszerzése nyomán régészek és történészek arra figyelmeztetnek: a szakhatóságoknak át kell értékelniük a romániai archeológia iránti viszonyulásukat, megengedhetetlennek tartják ugyanis, hogy a többnyire Erdélyben lévő egykori dák várakat és erődítményeket senki sem őrzi, így az ottani leletek a csempészek szabad prédájává válnak. A “dákok aranya” dosszié vonatkozásában egyébként az ügyészség jelenleg mintegy húsz személy ellen folytat eljárást.
Adrian Nãstase és Dan Iosif tegnap visszautasította és alaptalannak nevezte az ügyészség vádjait. “Nem vásároltam, így értelemszerűen nem is adtam el egyetlen dák karkötőt sem. Sértőnek és megalázónak tartom az ügyészség gyanúsítgatását, miután külügyminiszterként és kormányfőként oroszlánrészt vállaltam abban, hogy ismét a nemzeti örökség részét képezze Alexandru Ioan Cuza fejedelem két szablyája és számos Brâncuºi-alkotás” – szögezte le a szenvedélyes műgyűjtőként közismert politikus. Nãstase hozzátette: szakmai hozzá nem értés miatt panaszt tesz a műkincscsempészésben nyomozó ügyészek ellen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál, mivel még azelőtt meggyanúsították, hogy hivatalosan vizsgálatot indítanak ellene. Mint ismeretes, a volt kormányfő ellen tavaly csúszópénz elfogadása, zsarolás, hivatali visszaélés és illetéktelen javak megszerzése miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség a bukaresti Zambaccian utcai ingatlan felépítése, valamint a törvénytelen pártfinanszírozásról szóló Eurografica-ügyben. Adrian Nãstasénak politikai karrierjébe került a korrupciós botrány: tavaly márciusban kénytelen volt lemondani a képviselőház elnöki tisztségéről, pártjában pedig teljesen marginalizálódott.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 05., szerda

Lekötés nélkül 3%-os kamatot fizet a lej számlaegyenlegekre a Gránit Bank Romániában

A Magyarországon egyedülálló eredményeket elért, 2024 végén a Budapesti Értéktőzsdére sikeresen bevezetett, innovatív megoldásairól ismert digitális bank fokozza üzleti aktivitását Romániában.

Lekötés nélkül 3%-os kamatot fizet a lej számlaegyenlegekre a Gránit Bank Romániában
2025. február 05., szerda

Nordis-ügy: luxuscikkekre, utazásokra ment az átvert ügyfelek pénze – Egyelőre szabadlábon a két főgyanúsított

Laura Vicol és a férje, Vladimir Ciorbă a Nordis ingatlanfejlesztő vállalat becsapott ügyfeleinek pénzét többek között luxuscikkekre és drága utazásokra költötte – derül ki a Nordis-ügyben indított büntetőeljárás nyomozati anyagából.

Nordis-ügy: luxuscikkekre, utazásokra ment az átvert ügyfelek pénze – Egyelőre szabadlábon a két főgyanúsított
2025. február 04., kedd

Költségcsökkentés ide vagy oda, a mezőgazdasági minisztériumban nem lesznek elbocsátások

Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető szerint a minisztérium és az alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az átszervezéskor, annak ellenére, hogy tavalyhoz képest idén 5 százalékkal kevesebbet fordíthatnak bérekre.

Költségcsökkentés ide vagy oda, a mezőgazdasági minisztériumban nem lesznek elbocsátások
2025. február 04., kedd

Reszkessen a közösségi média: szigorú szabályozást hozhat a jövő

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu kedden Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell tartaniuk a tartalom moderálására vonatkozó törvényi előírásokat.

Reszkessen a közösségi média: szigorú szabályozást hozhat a jövő
2025. február 04., kedd

A Világbank előtt is meglebegtette a közigazgatási reformot Ciolacu

Románia egy biztonságos, politikai és gazdasági szempontból is stabil, reform- és befektetésorientált ország – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő kedden a Világbank képviselőivel folytatott megbeszélésen.

A Világbank előtt is meglebegtette a közigazgatási reformot Ciolacu
2025. február 04., kedd

700 ezer lejre vásárolt volna gyógyszereket az alkotmánybíróság alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak

Elutasította keddi együttes ülésén a parlament két házának összevont költségvetési bizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét, az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak szánt gyógyszerekre előirányzott 700 ezer lejt.

700 ezer lejre vásárolt volna gyógyszereket az alkotmánybíróság alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak
2025. február 04., kedd

Fellebbezett a tíz év letöltendő börtönbüntetés ellen a drogosan két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu

Megfellebbezte kedden a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu a mangaliai bíróság alapfokú ítéletét, amely szerint tíz évet kellene börtönben töltenie.

Fellebbezett a tíz év letöltendő börtönbüntetés ellen a drogosan két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu
2025. február 04., kedd

Kelemen Hunor: pluszteher Crin Antonescunak, hogy Klaus Iohannis nem mond le

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint „pluszteher” Crin Antonescu államfőjelölt számára, hogy Klaus Iohannis nem mond le az elnöki tisztségről.

Kelemen Hunor: pluszteher Crin Antonescunak, hogy Klaus Iohannis nem mond le
2025. február 04., kedd

A Securitate egykori besúgóját választották a külügyi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság alelnökévé

Az egykori nacionálkommunista Ceaușescu-rendszer hírhedt titkosrendőrsége, a Securitate egyik egykori besúgóját választották a Külügyi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság alelnökévé az új törvényhozási ülésszak kezdetén.

A Securitate egykori besúgóját választották a külügyi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság alelnökévé
2025. február 04., kedd

Bár még mindig Georgescuval foglalkoznak a legtöbbet a médiában, ellenfelei csökkentették hátrányukat

Bár még mindig az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu neve bukkan fel a legtöbbször az online térben a lehetséges államfőjelöltek közül, ellenfelei lassan felzárkóznak hozzá – derül ki egy elemzésből.

Bár még mindig Georgescuval foglalkoznak a legtöbbet a médiában, ellenfelei csökkentették hátrányukat