Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Bukarestben. Szijjártó Péter a magyar álláspontot ismertette.
2025. január 20., 21:592025. január 20., 21:59
2025. január 20., 23:572025. január 20., 23:57
A magyar külgazdasági és külügyminisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint Szijjártó Péter tárcavezető az Európai Gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális mainstream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is. Beszédében leszögezte, hogy ez az energiaellátás ügyében különösen problémás, sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal ugyanis nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még földgázra lesz szükség.
mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is.
Románia schengeni csatlakozása és az állandó határátkelőhelyek számának növekedése után is bővíteni szeretnék a két ország közötti átkelők számát, emellett egy híd újjáépítése és egy új vasútvonal is szerepel a közös magyar-román projektek között.
A magyar kormány álláspontját ismertetve aláhúzta, hogy a lehető legtöbb forrásra és tranzitútvonalra van szükség, emellett nemzeti hatáskörben kell tartani az energiamix összeállítását. Arra is kitért, hogy az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, így ennek a veszélyeztetése szuverenitás elleni támadásnak minősül.
„Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon. Tehát kizárólag akkor tudnánk lecserélni a jelenlegi beszállítónkat és a jelenlegi forrásainkat, ha készek lennénk drágább és kevésbé megbízható beszerzésre váltani” – fogalmazott.
És ezért is óvjuk minden módon a Török Áramlat vezetéket, amely jelenleg a legfontosabb garancia az ellátásunk biztonságára” – tette hozzá.
Szijjártó Péter elítélte, hogy „az Európai Unió hallgat”, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját. Közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb energiaforrások bevonásán, amelyekkel a kormány a lehetőségeket kívánja bővíteni, nem a meglévő ellátókat kiváltani.
Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására. „Tehát egyrészt nyomás alatt állunk, hogy diverzifikáljunk. Másrészt azt mondják, hogy nem kapunk semmilyen anyagi forrást, ugyanis földgázról van szó. Az Európai Bizottságnak ez a rendkívül helytelen, képtelen megközelítése komoly problémát okoz nekünk” – tudatta. A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami – mint mondta – hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot.
„Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni” – zárta mondandóját.
Méltányos energiaárakra van szükség Európában, és ehhez az összes tagállamnak teljesítenie kell a hálózat-összekapcsolási kötelezettségeit, ahogyan azt Románia is megtette – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A főügyészség pénteken úgy döntött, hogy gyanúsítottból vádlottá változtatja a büntetőeljárás során Călin Georgescu besorolását, azaz vádat emelnek ellene.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíjalapja idén „elkerülhetetlenül” kisebb lesz, mint 2024-ben.
Románia egy ambiciózus, mesterséges intelligenciára fókuszáló projekt révén kíván az Európai Unió digitális élvonalába kerülni.
A tanügyben nem várhatók leépítések, rövid távon a bérek sem módosulnak, viszont nőni fognak a kötelező heti óraszámok – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.
Alexandru Rogobete csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy terepre küldte az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) ellenőrző testületét „részletesen megvizsgálni” a betegszabadságok helyzetét.
A román hadsereg hivatásos katonái, a különleges szolgálatok tagjai, a csendőrök és a rendőrök 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak, amennyiben magán katonai cégekhez szegődnek zsoldosnak – áll egy a kormány által javasolt tervezetben.
Újabb első- (sárga jelzésű) és másodfokú (narancssárga) hőségriasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több mint felére.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége csütörtök délelőtt tiltakozásokat szervez több egyetemi központban a kormány azon szándéka ellen, hogy csökkentse az ösztöndíjakat, illetve a támogatott hallgatók számát.
Michelle Obama első alkalommal látogat ősszel Romániába. Az Amerikai Egyesült Államok korábbi first ladyje szeptember 17–18-án az Impact Bucharest elnevezésű üzleti és technológiai rendezvényen vesz részt Bukarestben.
Csütörtökön másodfokú hőségriasztás lesz érvényben Bukarestben, illetve 12 déli és nyugati megyében – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!