Kiemelte, hogy Magyarországra eddig Ukrajna felől érkeztek a nukleáris fűtőelemek, ez az útvonal azonban a háború miatt ellehetetlenült, ezért egyeztetések indultak egy új, Bulgárián és Románián keresztül vezető szállítási módról, és remélhetőleg gyorsan meg fog születni a megállapodás.

Az MTI által idézett közlemény szerint aláhúzta, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezeték leállásával, az ott szállított mennyiség csökkenésével a kormány egyre inkább úgy látja, hogy Magyarország ellátása szempontjából a déli lesz a megbízható, stabil és kiszámítható irány az elkövetkező időszakban. A déli szállítási útvonalakat annál is inkább erősíteni kell, mert reálisan csak ide várható új források érkezése, legyen szó akár a görög LNG-terminálokról, akár a Törökországból vagy Azerbajdzsánból származó földgázról – hangsúlyozta.

Mint közölte, ezen az interkonnektoron keresztül Romániába idén több mint 600 millió köbméter földgázt szállítottak, fordítva pedig több mint 300 millió köbmétert. Előbbi irányba az éves kapacitás jelenleg 2,6 milliárd köbméter, a másik irányból pedig ezt a jelenlegi 1,7 milliárdról előbb 2,5 milliárdra, majd 3 milliárdra fogják emelni.

Hozzátette, hogy több meghatározó magyar vállalat, például az OTP, a Mol és a Richter is egyre fontosabb szerepet játszik a szomszédos ország gazdasági sikereiben. Elmondta, hogy Budapest és Bukarest is támogatja mind Moldova, mind a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát. Az élelmezési világválság megelőzése érdekében pedig szállítási útvonalat biztosítanak az Ukrajnából származó gabonának.

– fogalmazott, emlékeztetve rá, hogy még idén két új átkelőhely nyílik a közös határon, Dombegyháznál és Eleknél.

Szijjártó Péter találkozik Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettessel, Virgil-Daniel Popescu energiaügyi, Constantin Cadariu vállalkozásügyi és turisztikai, Novák Károly Eduárd sport-, illetve Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterrel.

A román külügyminiszter szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében az egyes szaktárcák vezetőinek közvetlen párbeszédet kell folytatniuk. Bejelentette: év végéig összehívják a magyar–román gazdasági vegyesbizottság újabb ülését. Elmondta: tavaly a két ország közti kereskedelmi forgalom volumene megközelítette a 11 milliárd eurót, és a növekedő tendencia idén is folytatódott: az első három hónap több mint 34 százalékos növekedést mutat az előz év azonos időszakához képest.

Aurescu a közelgő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborra hivatkozva – ahova Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányzat számos tagját várják – kiemelte: fontos, hogy a két ország tisztségviselőinek látogatásai és nyilvános megszólalásai összhangban legyenek a magyar–román alapszerződés és a stratégiai partnerség szellemével.

A találkozón energiabiztonsági kérdésekről, az ukrajnai háború biztonsági kihatásairól, a menekültek ellátásáról is szó volt, és a magyar–román határon áthaladó személy és áruforgalom gyorsításának módjáról is egyeztettek.

Bogdan Aurescu külön köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, hogy Magyarország következetesen támogatja Románia schengeni tagfelévtelét.