Egyelőre nem észlelni illegális bevándorlókat a hármas határ mentén fekvő Temes megyei településeken, amelyek elöljárói szerint csak idő kérdése, hogy a szerb–magyar határon elkészült drótkerítés miatt arra fognak kerülni a Nyugat-Európába tartó migránsok.
2015. augusztus 23., 23:422015. augusztus 23., 23:42
2015. augusztus 24., 14:402015. augusztus 24., 14:40
Miközben Magyarországon már több mint 100 kilométeren elkészült a gyorstelepítésű drótakadály a déli határszakaszon, felmerül a kérdés, hogy milyen új útvonalat választanak a szerb–magyar határon naponta százával átkelő illegális bevándorlók.
Az ázsiai és afrikai országokból származó menekültek többsége jelenleg még Görögországon és Macedónián keresztül próbál Nyugat-Európába jutni, joggal feltételezhető ugyanakkor, hogy sokan Romániát választják alternatív hídfőként. A Krónika által megkérdezett bánsági polgármesterek és határőrségi illetékesek szerint még nem jelentek meg a migránsok a szerb–román–magyar határ Temes megyei oldalán, úgy vélik azonban, hogy érkezésükre fel kell készülni.
A Temes megyei határőrség szóvivője lapunknak elmondta, a hatóságok jelenleg nem észlelnek különösebb mozgást az országhatár dél-nyugati szakaszán. Amikor rákérdeztünk, hogy a drótakadály felépítése nyomán számítanak-e menekülthullámra, a határőrség illetékese írásos megkeresést kért szerkesztőségünktől, választ pedig tíz nap múlva ígért.
Tény, hogy a román határőrség honlapján közölt információk alapján a Bánságban legutóbb július elején tartóztattak fel kisebb bevándorlócsoportot. Mihai Petraşcu, a szerb–román határtól egy macskaugrásnyira fekvő Valkány jegyzőjétől megtudtuk, a község környékén két évvel ezelőtt fordultak meg utoljára afgán bevándorlók. Szerinte nem zárható ki, hogy a menekültek errefelé veszik az irányt, egyelőre azonban nem tapasztaltak erre utaló jeleket.
„Településünk határvárosnak számít ugyan, de nem fekszik közvetlenül a határ közelében, így mi nem láttunk bevándorlókat a környéken\" – jelentette ki a Krónikának Radu Asaftei, Nagyszentmiklós alpolgármestere. A 12 ezer lelkes bánsági város elöljárója meggyőződésének adott hangot, miszerint az Európai Unió tagállamai soha nem lesznek képesek megfékezni a menekültek áradatát, hiszen a bevándorlók mindig megtalálják a módját annak, hogy a háború és a szegénység elől fejlett országokba jussanak.
„A mi őseink közül is sokan kivándoroltak Amerikába, Nyugat-Európába, sőt ezt teszi az ország lakosságának egy része az elmúlt évtizedekben is. Ráadásul az országhatárok légiesülésével ma már könnyebb eljutni bárhová a kontinensen, mint mondjuk 1989 előtt\" – állapította meg Asaftei, hozzátéve: szerinte a román határőrségnek megvannak az eszközei arra, hogy feltartóztassa az esetleges menekülthullámot.
Pavel Budur, a hármas határ közelében fekvő Óbesenyő alpolgármestere érdeklődésünkre bevallotta: maga is elcsodálkozott azon, hogy a bevándorlók egyelőre elkerülik Romániát. „A fájós lábam miatt sűrűn járok Makóra kezelésre, ahol a magyar és szerb fürdővendégekkel sokat beszélünk erről a helyzetről. Mi itt, Óbesenyőn mostanában nem láttunk menekülteket, de hogy néhány héten belül mi lesz, azt nem tudnám megmondani\" – mondja a község alpolgármestere.
Molnár Róberttől, a hármas határ magyar oldalán fekvő Kübekháza polgármesterétől megtudtuk, települése most még kiesik a Magyarországra tartó menekültáradat fő sodrásából, szerinte azonban a drótkerítés megépítése nyomán csak idő kérdése, hogy a bevándorlók egy része a környéken fog áthaladni. Az ezerlelkes anyaországi község vezetője nem hisz a déli határszakaszon felhúzott kerítés védelmi funkciójában, szerinte a drótakadály megépítését belpolitikai szempontok indokolták.
„Mivel a nacionalista szavazók közül sokan átpártolak a Fidesztől a Jobbikhoz, a kormánynak jól jött a bevándorlás okozta feszült helyzet, amelynek közepette viszont Vona Gábor diktál, Orbán Viktor pedig végrehajt\" – vélekedik Molnár Róbert. Kérdésünkre a polgármester elmondta, a kübekháziak nem szeretnék, ha a település környéke „harcmezővé\" változna a migránsok érkezése miatt, amelyre amúgy segítségnyújtási központ kialakításával készülnek, ahol vízzel, élelemmel látnák el a migránsokat.
„Kis településként képtelenek leszünk megküzdeni egy esetleges nagy áradattal, de hívő keresztény emberként nem a gyűlöletnek, hanem az irgalomnak kell munkálkodnia bennünk, hiszen bármilyen is a menekültek bőrszíne, vallása, őket is anya szülte\" – fogalmazott Kübekháza polgármestere.
Lendületben a román embercsempészek
Egyébként Románia várhatóan már csak a román embercsempészek ténykedése miatt sem marad ki a menekültáradatból. A magyar hatóságok az elmúlt napokban több olyan román állampolgárt is őrizetbe vettek, akik Nyugat-Európába próbáltak migránsokat eljuttatni. A rendőrség járőrei péntekre virradóra Röszke külterületén állítottak meg egy 25 éves román állampolgár által vezetett ponyvás teherautót, amelynek sofőrje 10 szír illegális bevándorlót szállított.
Németország lett volna az úti célja annak a 27 éves román férfinak, akit Mórahalmon fogtak el a magyar rendőrök; az általa vezetett gépkocsiban 30 szír illegális bevándorló utazott. Elfogták a rendőrök a román sofőr társát is, aki egy személyautóval vezette fel a kisteherautót. Az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán,
Röszke közelében pénteken hajnalban intézkedtek a rendőrök 38 illegális bevándorlóval szemben. Elfogták a velük lévő 29 éves román „sétáltatót\" is, ellene és a sofőrökkel szemben embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.
Ugyanakkor miközben a szerb–magyar határon már megközelítőleg 110 kilométeren áll a gyorstelepítésű drótakadály a kitűzött 175 kilométerből – ezzel párhuzamosan pedig a magyar honvédség megkezdte a létesítmény mögött a három méter magas fémoszlopos kerítés felállítását is –, a menekültek rohama nem csitul.
A megyei rendőr-főkapitányság szombaton 43 csoportban 1256, pénteken pedig 1439 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a bevándorlási hullámnak leginkább kitett Csongrád megyében. Vasárnap egyébként Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere arról tájékoztatta településén Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a térségben már tapasztalják a megépült műszaki rendszer terelő hatását, továbbá az illegális bevándorlók agresszivitásának, passzív ellenállásának növekedését.
A Napi Gazdaság pénteken cikkezett arról, hogy a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint járványügyi kockázatot jelent a Magyarországra érkező illegális bevándorlók szokatlanul nagy száma, ami miatt érdemes lehet megfontolni a migránsok országon belüli mozgásának átmeneti korlátozását.
Paller Judit országos tisztifőorvos később úgy nyilatkozott, az Emmi az illegális bevándorlók védőoltását is megfontolandónak ajánlotta a kormánynak készített jelentésében. Ugyanakkor Tarlós István főpolgármester a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy bár Budapest eddig is mindent megpróbált az illegális bevándorlás humánus kezelése érdekében, a helyzet – különösen a Keleti pályaudvarnál – kezd kezelhetetlenné válni.
„Ellenőrizhetetlen személyazonosságú emberek tömege ellepi a fontos gócpontokat, túlterjeszkedik, elemi szabályokat nem tart be, és jogi eszközök hiányában lassan senki semmit nem tehet a magyar városlakók érdekeinek védelmében\" – fogalmazott közleményében Tarlós István, aki arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy támogassák a kormánypártokat az Országgyűlésben.
A Fidesz ugyanis kezdeményezte a Btk. szigorítását, miszerint legyen letöltendő börtönbüntetéssel szankcionálható bűncselekmény a határ törvénytelen átlépése, a határzár megrongálása, és szabjanak ki különösen példás büntetést, gyors bírósági eljárásban az embercsempészekkel szemben. A hétvégén egyébként a Keleti pályaudvar környékén a szokásosnál több illegális bevándorló gyűlt össze.
Európa-szerte feszült a helyzet
Rekordszámú, 4400 illegális bevándorlót szállított partra az olasz parti őrség szombaton. A hatóságok vasárnapi közlése szerint huszonkét mentési akciót hajtottak végre a Földközi-tengeren, miután huszonkét, a tengeren sodródó hajóról SOS-jelzéseket fogtak. A menekülteket szállító felfújható csónakok, illetve kisméretű halászhajók Líbiából indultak útnak, a hatóságok szerint valamennyi vízi jármű zsúfolásig volt menekültekkel.
Az ENSZ szerint idén eddig legalább 270 ezer migráns érkezett a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 158 ezren Görögországban, további 110 ezren pedig Olaszországban értek partot. Az idén már több mint 2400-an haltak meg a tengeren. Több száz illegális bevándorló jutott át akadály nélkül a görög–macedón határon vasárnap is azt követően, hogy pénteken több ezer bevándorló áttörte a kivezényelt biztonsági erők kordonját. A velük szemben korábban könnygázzal és riasztógránátokkal fellépő hatóságok azóta a jelek szerint felhagytak a feltartóztatásukra irányuló erőfeszítésekkel.
Macedónia csütörtökön kihirdetette a rendkívüli állapotot, és lezárta határát a bevándorlók előtt, akik naponta kétezren érkeznek, hogy Szerbián át elérjék a belső határok nélküli schengeni övezetet. A helyi hatóságok szombat reggel pótlólagos vasúti kocsikat is forgalomba állítottak, hogy felgyorsítsák a migránsok áthaladását az országon.
Eközben rendkívüli uniós csúcsértekezlet összehívását sürgette a menekültválság miatt az Európai Parlament külügyi bizottságának német konzervatív elnöke. Elmar Brok szerint be kell vezetni a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóták rendszerét, és uniós összefogással javítani kell a menekültügyi ellátáson azokban a tagországokban, amelyekben a menedékkérők elérik az EU területét.
Angela Merkel német kancellár – aki ma tárgyal a témában François Hollande francia államfővel – hírügynökségi jelentések szerint azt reméli, hogy összefogva sikerül „megtörni\" a kelet-közép-európai uniós tagállamok ellenállását a menekültügyi kvótarendszer bevezetésével szemben.
Káosz a drezdai menekültszálláson
Ismét zavargás tört ki szombat éjjel a németországi Drezda mellett egy menedékkérőket befogadó állomásnál, ahol szélsőjobboldali tüntetők már előző éjszaka is összecsaptak a rendőrökkel. A Szászország tartományi fővárosa mellett fekvő Heidenauban szélsőjobboldali tüntetők sörösüvegekkel, petárdákkal dobálták meg a rendőröket. A zavargás egy évek óta üresen álló barkácsáruháznál történt, ahol 600 menedékkérőnek rendeznek be szállást.
Az intézmény megnyitása ellen pénteken demonstrációt tartottak a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) felhívására. A tüntetés után több száz ember barikádot emelt az épülethez vezető úton, és kövekkel, üvegpalackokkal, petárdákkal dobálta meg a rendőröket. A szombatra virradó éjjel történt összecsapásban 31 rendőr sebesült meg. A menedékkérők első csoportjait rendőri biztosítás mellett helyezték el a szálláson.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!