Fotó: NATO/Facebook
Románia tájékoztatta NATO-szövetségeseit arról, hogy olyan roncsdarabokat találtak a Duna közelében, amelyek valószínűsíthetően egy drón darabjai – nyilatkozta szerdán este Klaus Iohannis.
2023. szeptember 07., 00:142023. szeptember 07., 00:14
2023. szeptember 07., 00:262023. szeptember 07., 00:26
A Három Tenger Kezdeményezés bukaresti értekezletét követő sajtótájékoztatón az államfő rámutatott, háború dúl a szomszédos országban, emiatt rendkívül változékony a helyzet, „ma más helyzet van, mint tegnap volt”. Hozzátette, a hatóságok mindvégig „jóhiszeműen és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján” kommunikáltak a témáról.
Mint az államfő hangsúlyozta, Románia NATO-nagykövetét, Dănuţ Sebastian Neculăescut megbízták, hogy tájékoztassa az „esetleges incidensről” a NATO főtitkárát és a szövetséges országokat, és ez Iohannis közlése szerint szerdán reggel meg is történt”. „Itt tartunk jelenleg, és amennyiben a vizsgálat új bizonyítékokkal szolgál, megtesszük majd a következő lépéseket” – fogalmazott Iohannis.
Az incidenssel kapcsolatban szerdán közleményt bocsátott ki a NATO, amelyben a katonai szövetség tagállamainak „erős szolidaritásáról” biztosította Romániát. „Folyamatosan figyelemmel követjük a helyzetet, és szoros kapcsolatban állunk szövetségesünkkel, Romániával” – szerepel a NATO közleményében. Dylan White, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szóvivője ugyanakkor elmondta, az Oroszország által Ukrajna ellen kirobbantott háborúra adott válaszként a katonai szövetség már tavaly számottevően megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében.
Klaus Iohannis államfő sürgős, szakszerű vizsgálatot kért a Tulcea megyében becsapódott orosz dróndarabok ügyében, tisztázandó a megtalált darabok eredetét, és azt, hogy mikor, hogyan, és milyen körülmények között kerültek Románia területétre.
A védelmi minisztérium (MAPN) által kirendelt csapatok az ukrán Izmajil folyami kikötővárossal szemben található romániai Plauru falu téréségében, a parttól száz méternyire, sűrű növényzet között találták meg a dróndaraboknak tűnő tárgyakat, amelyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák eredetüket, és azt, hogy mikor kerültek oda.
A tárca szerdai bejelentésére reagálva Klaus Iohannis államfő azt mondta: sürgős, szakszerű vizsgálatot kért az ügyben, tisztázandó a megtalált darabok eredetét, és azt, hogy mikor, hogyan, és milyen körülmények között kerültek Románia területétre. „Ha beigazolódik, hogy orosz drón darabjait találták meg román területen, az a NATO-szövetséges Románia területi épségének és szuverenitásának súlyos megsértését jelenti, és teljességgel elfogadhatatlan” – szögezte le Iohannis. Hozzátette: az ukrán civil infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekmények, amelyek a román határ közvetlen közelében történnek.
„Mi azonban készenlétben állunk, állandó kapcsolatban a többi NATO-szövetségessel. Ismétlem: a NATO keretében Románia roppant erős, történelme legerősebb biztonsági garanciáival rendelkezik” – hangoztatta az elnök. Aki kedden még cáfolta, hogy román területre estek volna a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok, vagy azok darabjai, holott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is bizonyítani tudja, hogy a drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban. „Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek” – mondta a luxemburgi miniszterelnökkel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján a román államfő.
Román katonai szakértők azt valószínűsítik, hogy az orosz drónt az ukrán légvédelem eltalálta, és azért estek darabjai román területre.
Bár a bukaresti hatóságok két napon keresztül cáfolták, szerdán kiderült, mégis lezuhant román területen egy orosz drón, amelynek megtalálták a maradványait. Mindezt a román védelmi miniszter a helyszínen megerősítette.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!