Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.

Balogh Levente

2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29

Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.

A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.

Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára

felrótta az osztrák kancellárnak, hogy nem indokolta meg, miért nem működik a rendszer, és mi a probléma valójában.

„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.

Mint ismeretes,

a magyar-román határon általában 8-16 óra a várakozási idő, de az ünnepi időszakban ez akár három napra is nőhet, de a történelmi csúcs öt nap várakozást jelentett.

A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.

A határokon kialakult helyzetet elemezve

az UNTRR azt állítja, hogy a magyar és a bolgár hatóságok szándékosan akadályozzák az egységes piacon belüli szabad mozgást, különböző módszereket alkalmazva, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert Románia kárára.

Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.

Az UNTRR felszólítja a román kormányt, hogy határozottan lépjen fel az Európai Bizottságnál az ilyen mesterséges akadályok megszüntetése érdekében, amelyeket a szomszédos uniós országok hatóságai állítanak a romániai gazdasági szereplők útjába.

A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.

Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.

Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:

a schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető.

A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:

az EU-nak növelnie kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az Unió területéről.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent.

A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 16., csütörtök

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is

Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is
2024. május 16., csütörtök

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket

A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket
2024. május 16., csütörtök

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek

Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek
2024. május 16., csütörtök

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását
2024. május 15., szerda

Kórházban ápolják Varga Attila alkotmánybírót

Rosszul lett szerdán Varga Attila, a román alkotmánybíróság tagja, akit sürgősen kórházba szállítottak.

Kórházban ápolják Varga Attila alkotmánybírót
2024. május 15., szerda

Zsarolással vádolja a múzeumok tiltakozó alkalmazottait a román kormányfő

Marcel Ciolacu kormányfő szerdán felszólította a múzeumi alkalmazottakat, hogy ne bojkottálják a Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényt, hangsúlyozva, hogy a problémáikat párbeszéddel lehet megoldani, nem „zsarolással”, aminek ő nem fog engedni.

Zsarolással vádolja a múzeumok tiltakozó alkalmazottait a román kormányfő
2024. május 15., szerda

Magyar miniszter Bukarestben: Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben

Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a júniusban megválasztandó EP-ben, és a különböző országokból mandátumot szerző magyar képviselők továbbra is együttműködjenek stratégiai kérdésekben – mutatott rá Bóka János.

Magyar miniszter Bukarestben: Fontos, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen az Európai Parlamentben
2024. május 15., szerda

Ciolacu: Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, bár bosszantja, hogy átadhatja az ukránoknak a Patriot légvédelmi rendszert

Oroszország nem meri megtámadni Romániát, akkor sem, ha bosszantja, hogy Bukarest esetleg átad egy Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának – szögezte le Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Ciolacu: Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, bár bosszantja, hogy átadhatja az ukránoknak a Patriot légvédelmi rendszert
2024. május 14., kedd

Egyre simlisebbek a telefonos csalók: újabb módszerre figyelmeztetnek a hatóságok

Magukat banki alkalmazottaknak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet a Román Rendőrség.

Egyre simlisebbek a telefonos csalók: újabb módszerre figyelmeztetnek a hatóságok
2024. május 14., kedd

Tíz évre eltilthatják a vezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt vezető sofőröket

Tíz évre eltilthatják a járművezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt volánhoz ülő személyeket – többek között erről rendelkezik az a törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház.

Tíz évre eltilthatják a vezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt vezető sofőröket