Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.

Balogh Levente

2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29

Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.

A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.

Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára

felrótta az osztrák kancellárnak, hogy nem indokolta meg, miért nem működik a rendszer, és mi a probléma valójában.

„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.

Mint ismeretes,

a magyar-román határon általában 8-16 óra a várakozási idő, de az ünnepi időszakban ez akár három napra is nőhet, de a történelmi csúcs öt nap várakozást jelentett.

A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.

A határokon kialakult helyzetet elemezve

az UNTRR azt állítja, hogy a magyar és a bolgár hatóságok szándékosan akadályozzák az egységes piacon belüli szabad mozgást, különböző módszereket alkalmazva, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert Románia kárára.

Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.

Az UNTRR felszólítja a román kormányt, hogy határozottan lépjen fel az Európai Bizottságnál az ilyen mesterséges akadályok megszüntetése érdekében, amelyeket a szomszédos uniós országok hatóságai állítanak a romániai gazdasági szereplők útjába.

A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.

Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.

Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:

a schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető.

A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:

az EU-nak növelnie kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az Unió területéről.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent.

A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Szerelvénybe rohant egy mozdony Bukarestben, sokan megsérültek (VIDEÓ)

Legalább tizenöt személy megsérült a bukaresti Basarab pályaudvaron pénteken kora este, amikor egy tolató mozdony belerohant egy személyvonat vagonjaiba. Több ember kórházba került.

Szerelvénybe rohant egy mozdony Bukarestben, sokan megsérültek (VIDEÓ)
2024. július 19., péntek

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, nem tűnt el nyomtalanul a koronavírus-fertőzés

Romániában egy hét alatt csaknem duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, ami a szakemberek szerint az omikron vírustörzs egy új alváltozatának megjelenésével áll összefüggésben.

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, nem tűnt el nyomtalanul a koronavírus-fertőzés
2024. július 19., péntek

Intézkedéscsomaggal tenné zavartalanná a villamosenergia szolgáltatását a kormány

A kormány azonnali és középtávú intézkedéseket tartalmazó tervet készít a polgárok és a gazdaság számára szükséges villamosenergia minden körülmények között történő biztosítására – jelentette be a kormányfő az energiaparancsnokság pénteki ülése után.

Intézkedéscsomaggal tenné zavartalanná a villamosenergia szolgáltatását a kormány
2024. július 19., péntek

Viharosra fordul az időjárás tizenegy megyében, de más régiókban is leszakadhat az ég

Fokozott légköri labilitásra vonatkozó elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország tíz megyéjére.

Viharosra fordul az időjárás tizenegy megyében, de más régiókban is leszakadhat az ég
2024. július 18., csütörtök

Fogorvosnő holttestére bukkantak a rendelőjében, valószínűleg meggyilkolták

A brăilai törvényszéki ügyészség szerint erőszakos halált halt az a nő, akinek holttestére július 16-án este bukkantak rá a város egyik fogorvosi rendelőjében.

Fogorvosnő holttestére bukkantak a rendelőjében, valószínűleg meggyilkolták
2024. július 18., csütörtök

Jelentős állami finanszírozás által valósul meg a találkozó, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is részt vesz

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta mintegy 7 millió lej átutalását a művelődési minisztériumnak különböző kulturális programok finanszírozására – jelentette be Mihai Constantin.

Jelentős állami finanszírozás által valósul meg a találkozó, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is részt vesz
2024. július 18., csütörtök

Folytatná a Bukarest-Duna csatorna építését a román kormány

A román kormány folytatná a Bukarest-Duna-csatorna építését, december végéig aktualiztálják a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát – közölte csütörtökön Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.

Folytatná a Bukarest-Duna csatorna építését a román kormány
2024. július 18., csütörtök

A cél az amerikai vízummentesség: kampányt indított a román kormány

Bejelentette Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején annak a kampánynak az elindítását, amellyel a cél az amerikai vízummentességi program (Visa Waiver) követelményeinek a teljesítése.

A cél az amerikai vízummentesség: kampányt indított a román kormány
2024. július 18., csütörtök

Augusztusban ismét feltöltik az élelmiszervásárlást szolgáló szociális kártyákat

Augusztusban újabb 250 lejt töltenek fel az alapélelmiszerek és meleg étel vásárlására fordítható szociális kártyákra – közölte a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.

Augusztusban ismét feltöltik az élelmiszervásárlást szolgáló szociális kártyákat
2024. július 18., csütörtök

Csak augusztus végén derül ki, ki a PSD államfőjelöltje

Csak augusztus végén derül ki, kit küld harcba a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) az év végén esedékes államfőválasztáson – ezt maga Marcel Ciolacu pártelnök-kormányfő jelentette be.

Csak augusztus végén derül ki, ki a PSD államfőjelöltje