Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.
2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29
Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.
A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.
Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára
„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.
Mint ismeretes,
A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.
A határokon kialakult helyzetet elemezve
Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.
A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.
Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.
Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:
A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:
Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.
A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Botrányt okozott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje, miután autistának nevezte ellenfelét, Nicușor Dant, akivel a vasárnapi második fordulóban csap össze az elnöki tisztségért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!