Fotó: RMDSZ
Egyes intézmények alkotmányos hatásköreiken túllépve vesznek részt a hatalmi harcokban, ezért kellett a parlamentnek nyilatkozatot elfogadnia, amelyben bírálta az államfőt – mondta a Krónikának Márton Árpád képviselő.
2017. március 10., 14:032017. március 10., 14:03
2017. március 10., 15:092017. március 10., 15:09
Végre ki kellett mondani, hogy megállj, Románia nem jogállam, egyes intézmények túllépik az alkotmányos hatásköreiket, ezért vissza kell terelni őket az alkotmányosság keretei közé – ezzel indokolta a Krónikának Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője, hogy a parlament két háza – az RMDSZ szavazataival is – szerdai együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el. Amelyben azzal vádolta meg Klaus Johannis államfőt, hogy „elbitorolta\" a parlament hatásköreit.
Márton Árpád kifejtette: a nyilatkozatban hangsúlyozták az alkotmány bizonyos előírásait, amelyek értelmében Románia olyan jogállam, ahol a hatalmi ágak szétválasztása megvalósul, és mindegyik az alkotmányos keretei között működik. „Sajnos azonban Románia nem jogállam, mert a korrupció elleni harc ürügyén sokszor politikai fegyverként használják a korrupcióellenes ügyészséget\" – jelentette ki a képviselő. A politikus emlékeztetett: a magyar közösségnek is sok problémája van a DNA-val, hiszen például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc római katolikus gimnázium létrehozásának körülményeit érintő vizsgálat során már a szülőket is beidézik, és a vallásukat firtatják.
A háromszéki honatya azt is megemlítette, hogy a legfelsőbb bíróság szabálytalan vádemelés miatt visszaküldte a DNA-nak azt a vádiratot, amelyben Markó Attila egykori parlamenti képviselő is vádlottként szerepelt, holott csupán tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely szakértői vélemény alapján döntött bizonyos ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A DNA mégis az előzetes letartóztatását kérte, és Markó végül lemondott mandátumáról. De más politikusokat is hasonló körülmények között vegzáltak, sőt volt, akit sikerült is előzetes letartóztatásba helyezniük. „Ezeknek az embereknek derékba tört a politikai karrierje, és egyeseket a szabadságuktól is megfosztottak, legalább egy időre\" – mutatott rá Márton.
Azt is felidézte, hogy olyan esetek is vannak, amikor a Számvevőszék „belemászik\" valamely választott önkormányzati testület döntéseibe, de nem pénzügyi szabálytalanságok után nyomoz, hanem azt vizsgálja, indokolt volt-e bizonyos határozatok meghozatala. De a hatalommal való visszaélések körébe sorolta azt is, amikor az ügyészség azt vizsgálja, hogy egy parlamenti vita során melyik képviselő mit mondott, illetve hogyan szavazott. „Egyes intézmények kicsúsztak az alkotmányos keretekből, olyan hatalmi harc zajlik, amely során egyesek az alkotmányos korlátokon túllépve akarnak túlhatalomra szert tenni – hangoztatta Márton. – Ezért ideje volt már a határozott fellépésnek, az RMDSZ is ezért fordult a DNA visszaélései kapcsán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz, illetve külföldi szervezetekhez.\"
Kérdésünkre, szerinte kik azok, akik politikai fegyverként használják a DNA-t, nem adott konkrét választ. „Ön szerint kiknek lehet érdeke, hogy egy magyar iskolát igazságszolgáltatási eszközökkel szüntessenek meg, úgymond korrupciós ügyek miatt, amelyhez a DNA-t használják fel?\" – kérdezett vissza. Annak kapcsán, hogy a nyilatkozatban Johannis államfőt is elmarasztalják, emlékeztetett: miután a büntető törvénykönyv módosítását szolgáló 13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán az államfő és az igazságszolgáltatási tanács is az alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, alkotmányos természetű konfliktus támadt a kormány és az igazságszolgáltatás között, ám az alkotmánybíróság ezt elutasította.
„Sőt azt mondta ki, hogy semmi közük a törvényhozási tevékenységhez, ennek ellenére mindenáron bele akartak szólni a törvényhozásba\" – mutatott rá. Márton hozzátette: a nyilatkozat lehetett volna jobb és kevésbé politikus, ő maga beszédében felsorolta azokat a sérelmeket, amelyeket lapunknak is, és amelyek szintén belekerülhettek volna a dokumentumba. Szerinte az állásfoglalás olyan ügyben született, amelyet az RMDSZ is problémásnak tart, ezért szavazta meg.
A nyugdíjazásra vonatkozó rossz törvény miatt a belügyminisztérium az elmúlt 15 évben 35 ezer tapasztalt rendőrt veszített el – jelentette ki Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Január végére várható, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntsön a Călin Georgescu által az elnökválasztás első fordulójának eredményét érvénytelenítő alkotmánybírósági döntés elleni panaszról.
Quadokkal (ATV) versenyző fiatalokat bírságoltak meg csütörtökön a hegyicsendőrök – tájékoztatott Anca Gherasim, a Máramaros megyei csendőrség szóvivője.
A román országos rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az év első napján több mint 1 600 000 lejre róttak ki bírságokat különböző szabálysértésekért, tájékoztat a rendőrség.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu az Alkotmánybíróság azon határozata miatt, amellyel érvénytelenítette a választás eredményét, és új választást rendelt el.
A román állami vasúttársaság (CFR) tájékoztatót adott ki szerdán az egyetemistákra vonatkozó új vonatjegyvásárlási szabályokról.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szokatlan módját választotta annak, hogy megígérje: kormánya nem fog áfaemelést végrehajtani. Ciolacu a karjára tetováltatta vállalását.
Cătălin Predoiu kijelentette, hogy a teljes jogú schengeni tagság elnyerésével Románia uniós csatlakozása teljessé és visszavonhatatlanná vált.
Nem várták meg az újévet a bukaresti hatóságok a pénzügyi-gazdasági megszorításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hivatalossá tételével, a jogszabály szilveszter estéjén megjelent a hivatalos közlönyben.
Cristina Ardeleanu, a bukaresti ítélőtábla bírája elutasította kedden Călin Georgescu korábbi államfőjelöltnek az elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatos keresetét. A kormánykoalíció amúgy is jövő tavaszra tűzte ki az államfőválasztás időpontját.
szóljon hozzá!