Fotó: Videófelvétel/Hotnews
Bár a kormánykoalíció a jelek szerint visszavonulót fújt a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősöléséhez megszabott alsó összeghatár ügyében, szerdán este, a törvénymódosítás szenátusi megszavazását követően több százan tüntettek a módosítás ellen Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem (Victoriei) téren.
2023. március 30., 09:362023. március 30., 09:36
2023. március 30., 11:352023. március 30., 11:35
Eközben Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze arra figyelmeztetett, hogy a 250 000 eurós összeghatár ellehetetleníteni az általa vezetett intézmény nyomozásait, és azzal fenyegetett, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.
az igazságügyi miniszter kapcsán pedig azt mondták: ő a második Florin Iordache, aki iagzságügyi miniszterként 2017-ben a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendeletért volt felelős, amely 200 000 eurós küszöbértéket határozott meg a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításához.
Kilencezer lejes értékhatárt vezetne be a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározásánál a román igazságügyi minisztérium, amelynek javaslata eltér a szenátusban megszavazott 250 ezer lejes összeghatártól.
A tüntetők este kilenc után széledtek szét.
„Az EPPO-t azért hozták létre, hogy javítsa az EU pénzügyi érdekei védelmének szintjét, ezért kötelességem reagálni, ha azt látom, hogy a fejlemények az ellenkező irányba mennek.
Ezekben a javasolt módosításokban azt látom, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményének részleges büntethetetlenné tételére törekszenek. Elfogadásuk esetén ezek a módosítások befolyásolnák az EPPO vizsgálatait, és csökkentenék az EU pénzügyi érdekei védelmének jelenlegi szintjét Romániában. Ezért gondosan nyomon fogjuk követni a jogalkotási eljárás következő lépéseit, és készen állunk arra, hogy az Európai Bizottság figyelmét is felhívjuk erre a kérdésre, többek között a jogállamisági feltételrendszer keretében” – mondta Laura Codruța Kovesi, a romániai korrupcióellenes ügyészség volt vezetője az Adevărulnak.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus a kormánykoalíció honatyáinak beterjesztése nyomán úgy módosította a Büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy az leszögezze: csak 250 000 lejes okozott káron felül minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Az összeg kapcsán kifejtette, arról született koalíciós kompromisszum, a mértékéről pedig amúgy sem lehetne általános politikai konszenzusra jutni.
Az általános felháborodás nyomán aztán az igazságügyi minisztérium – amely szintén az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta a küszöbérték szükségességét – olyan módosító javaslattal állt elő szerda este, amely csupán 9000 lejben állapítaná meg az összeghatárt.
A koalíció két román pártjának vezetői, Nicolae Ciucă kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közölték, a koalíció támogatja az igazságügyi tárca módosító javaslatát.
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Krónika megkeresésére azt, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!