Fotó: Agerpres
A hazai egészségügy strukturális megváltoztatásának szükségességére irányítják rá a figyelmet a tragédiák, a kórháztüzek – szögezte le megkeresésünkre Zakariás Zoltán, a képviselőház egészségügyi bizottságának tagja.
2021. január 31., 16:202021. január 31., 16:20
2021. január 31., 16:272021. január 31., 16:27
Az RMDSZ-frakció tagjaként az Erdélyi Magyar Néppártot képviselő szakpolitikus rámutatott, tavaly novemberben a karácsonkői (Piatra Neamț) kórházban történt tragédia, most a bukaresti Matei Balș Intézetben. „A két intézményt sem felszereltség, sem szakmaiság alapján nem lehet egy lapon emlegetni. A Matei Balș Intézet a járvány előtt is a romániai egészségügyi ellátó rendszer zászlóshajója volt, és ott is előfordulhat, hogy nem megfelelő a fűtésrendszer, be kell vinni a rezsót.
– mutatott rá Zakariás Zoltán. A tragédiák után mindenki gyors megoldásokat szeretne, ám meglátása szerint mentalitásváltásra, törvénymódosításokra van szükség, ami nem „kétsoros és kétnapos” történet.
Raed Arafat, az Országos Vészhelyzeti Bizottság vezetője szerint nem volt végleges tűzvédelmi engedélye a bukaresti Matei Balș Intézet azon épületének, amelyben a lángok martalékává vált péntek reggel öt beteg.
El kell ismernünk, hogy a hazai egészségügyi rendszer elmaradott, a kórházak sok esetben régi, visszaszolgáltatott épületekben működnek, új ingatlanok építése sok pénzbe kerül, de
Zakariás Zoltán úgy látja, a feltételek betartatása nem pénz kérdése. A tragédiák során mindig kiderül, hogy volt valamilyen mulasztás, hiányzott egy engedély, valami nem működött, ennek a kórházakban nem szabadna előfordulnia.
2024-ig elkészül a craiovai, jászvásári és a kolozsvári regionális kórház alapja, „és nem csak az” – jelentette ki egy vasárnapi televíziós interjúban Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, aki szerint további kórházakat kell építeni.
A szakpolitikus szerint a kórházak menedzsmentjével kapcsolatos törvényt át kellene gondolni. A jelenlegi jogszabály nagymérvű kompetenciát ruház a kórházmenedzserre, aki a fő döntéshozó az intézményekben, a vezetőtanácsnak pedig csak konzultatív szerepe van. Zakariás Zoltán azt tervezi, hogy ennek a módosítását a képviselőház egészségügyi szakbizottságában napirendre tűzi.
Felidézte, az elmúlt egy évben óriási politikai harc folyt a kórházmenedzserek kinevezése körül. A kormány három alkalommal terjesztette be a rendelkezést, hogy az igazgatók kinevezését az egészségügyi minisztérium magához ragadhassa, és az akkor többségben levő Szociáldemokrata Párt a parlamentben ezt mind a háromszor megváltoztatta.
A törvény leírja ugyan, hogy a kórházigazgató nem lehet egy politikai párt vezetőségének tagja, de ez nem zárja ki, hogy politikai érdekek mentén nevezik ki. „Innen pedig eljutunk oda, hogy mennyire észszerűen használják a pénzt az egészségügyben. Hiszen ha kiskapukat keresnek, korrupciós ügyletek zajlanak, az közpénzpazarláshoz vezet, a források elvonásához a fontos céloktól” – részletezte Zakariás Zoltán.
Hozzátette, a korporatív, ellenőrzött vezetés a vállalkozásoknál a profit maximálásához vezet, a közkórházak esetében viszont a minőség javulásában mutatkozhat meg. A politikus úgy véli, meg kellene növelni a vezetőtanácsok súlyát, hiszen azokban az önkormányzatok vagy a minisztérium által kinevezett tagok vesznek részt, kötelezően kell lennie gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező tagnak, megfigyelői státussal jelen vannak a szakszervezet, az orvosi kamara, az asszisztensek testületének képviselői.
„Ez egy széles képviseletű grémium, amely sokkal több szempontot érvényesíthet, ezért kellene nagyobb hatáskörrel rendelkeznie. Jelenleg például a kórház éves költségvetését is csak láttamozza, nem kell jóváhagynia” – fejtette ki a képviselő. Arra is kitért, a hatóságok ellenőrzési, beavatkozási hatékonyságát is növelni kell, ám ez már nem feltétlenül törvényi kérdés.
Az egészségügyi rendszert érintő intézkedéseket helyezett kilátásba szombat esti sajtótájékoztatóján Vlad Voiculescu tárcavezető, köztük a betegek kórházi biztonságáért országos alap létrehozását és az oltási stratégia módosítását.
A járványhelyzet felszínre hozta a kórházak, a közegészségügyi igazgatóságok hiányosságait.
A nagy beruházásokhoz külső forrásokra van szükség, azonban a felhasználását hatékonnyá kell tenni a struktúra és a minőség javításának érdekében – mondta Zakariás Zoltán. A politikus abban bízik, hogy a mandátuma alatt sikerül kieszközölni a javításokat, az egészségügyi szakbizottságban érdemi munka zajlik majd, annál is inkább, hogy annak elnöke Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter, akinek van rálátása a gondokra.
Amint arról beszámoltunk, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást a bukaresti törvényszéki ügyészség, miután újabb romániai kórházban követelt halálos áldozatokat egy tűzvész: pénteken reggel a koronavírusos betegeket kezelő bukaresti Matei Balș járványtani kórházban lelte öt ember a halálát a lángok között. Egy hatodik beteg szombaton, a hetedik pedig vasárnap halt meg.
Elhunyt egy 70 éves férfi, akit a bukaresti Matei Balș Intézet egyik épületében pénteken kiütött tűz miatt költöztettek egy másik kórházba. Az egészségügyi minisztérium először egy 58 éves, égési sérüléseket is szenvedett nő haláláról számolt be, ám később helyesbítettek.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
szóljon hozzá!