A bukaresti külügy szerint „semmilyen szinten” nem kötöttek kétoldalú megállapodást Románia és Magyarország között a programokról
Fotó: Román külügyminisztérium
Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
2023. február 25., 16:492023. február 25., 16:49
2023. február 25., 17:062023. február 25., 17:06
A G4Media.ro a Krónika kilenc nappal ezelőtt közölt cikkében foglaltakra reagáltatta a román szaktárcát. Lapunk nemrég arról számolt be, van reális esély arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A román internetes újsággal a bukaresti külügyminisztérium közölte,
„Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát.
Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője nemrég megerősítette a Krónikának, miszerint reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. Kozma Mónika lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.
Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
„Az ügyben zajlanak az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője. Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatásáról szóló tárgyalások a korábbi bukaresti kormánnyal kezdődtek el, amely különböző feltételeket szabott a magyarországi gazdasági beruházások erdélyi pályázataihoz. Azóta az ukrajnai háború és az energiaválság jelent újabb gondot. Bár kérdésessé vált a magyarországi gazdasági támogatás további finanszírozása, a gazdasági gondok ellenére a magyar kormány ezt a programot is bevette az idei állami költségvetésbe.
Akkor Klaus Iohannis államfő román állami hozzájárulást szorgalmazott a gazdaságfejlesztési programok folytatásához. Iohannis a Novák Katalinnal folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek „etnikai alapon diszkriminatívak”, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak.
A román fél akadékoskodása, a Bukarest által támasztott elvárás különben azért is érthetetlen, mivel a magyar gazdaságfejlesztési program eddig sem volt etnikai szempontból diszkriminatív, a finanszírozásra bárki jelentkezhet, nem kizáró ok a nemzetiség. Évekkel ezelőtt éppen a G4Media írta meg, hogy Vasile Gliga, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke, korábbi parlamenti képviselő is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében.
A Krónika ugyanakkor 2020-ban riportot közölt számos olyan Maros megyei román gazdáról, aki húsmarhák tenyésztésére, mezőgazdasági gépek beszerzésére nyert jelentős támogatást a Pro Economica Alapítványtól. Valamennyien bevallották lapunknak: eleinte kételkedtek abban, hogy egy idegen államtól jutnak pénzhez, utólag viszont méltányolják, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül ők is részesülhettek a jelentős támogatásban.
Az elején nem is sejtették, hogy gazdaságfejlesztési programja révén a magyar állam az ő mezőgazdasági vállalkozásukat is támogatná, kételkedve tekintettek a pályázati rendszerre. Ám ma már a román gazdák örömmel újságolják, hogy kellemesen csalódtak Magyarország kormányában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Konzervatív Akció néven új pártot alapít Claudiu Târziu, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi második embere.
Átvette mandátumát a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójában államfővé választott Nicușor Dan csütörtökön az alkotmánybíróságon.
Elutasította csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság az elnökválasztáson alulmaradt George Simion óvását, így a választás eredménye hivatalossá válik.
Informális keretek között találkozott szerda este Nicușor Dan megválasztott államfő Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt jelöli miniszterelnöknek a leendő koalíciós tárgyalásokon – erről döntött szerdán este a párt vezetősége.
Továbbra is kártalanítja a pénzügyminisztérium azokat, akik 1990 előtt egy új Dacia vásárlására szánt megtakarításaikat a CEC-nél helyezték letétbe, de az 1989 decemberi rendszerváltás után kezdődő „új időkben” nem kapták meg sem az autót, se a pénzt.
A szélsőségesen nacionalista párt négy felsőházi törvényhozója kilépett, így a POT már nem teljesíti a parlamenti csoportosulás feltételeit.
Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra.
A máltai politikus informális találkozón vesz részt Nicușor Dan megválasztott államfővel, csütörtökön pedig Dominic Fritz polgármester meghívására Temesvárra látogat.
A legfőbb ügyészség fontolgatja a Călin Georgescu ellen indított büntetőeljárás kiterjesztését, miután a volt elnökjelölt a Realitatea Tv egyik adásában gyaníthatóan a Vasgárda egykori vezetőjétől, Corneliu Zelea Codreanutól idézett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!