A bukaresti külügy szerint „semmilyen szinten” nem kötöttek kétoldalú megállapodást Románia és Magyarország között a programokról
Fotó: Román külügyminisztérium
Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
2023. február 25., 16:492023. február 25., 16:49
2023. február 25., 17:062023. február 25., 17:06
A G4Media.ro a Krónika kilenc nappal ezelőtt közölt cikkében foglaltakra reagáltatta a román szaktárcát. Lapunk nemrég arról számolt be, van reális esély arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A román internetes újsággal a bukaresti külügyminisztérium közölte,
„Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát.
Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője nemrég megerősítette a Krónikának, miszerint reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. Kozma Mónika lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.
Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
„Az ügyben zajlanak az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője. Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatásáról szóló tárgyalások a korábbi bukaresti kormánnyal kezdődtek el, amely különböző feltételeket szabott a magyarországi gazdasági beruházások erdélyi pályázataihoz. Azóta az ukrajnai háború és az energiaválság jelent újabb gondot. Bár kérdésessé vált a magyarországi gazdasági támogatás további finanszírozása, a gazdasági gondok ellenére a magyar kormány ezt a programot is bevette az idei állami költségvetésbe.
Akkor Klaus Iohannis államfő román állami hozzájárulást szorgalmazott a gazdaságfejlesztési programok folytatásához. Iohannis a Novák Katalinnal folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek „etnikai alapon diszkriminatívak”, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak.
A román fél akadékoskodása, a Bukarest által támasztott elvárás különben azért is érthetetlen, mivel a magyar gazdaságfejlesztési program eddig sem volt etnikai szempontból diszkriminatív, a finanszírozásra bárki jelentkezhet, nem kizáró ok a nemzetiség. Évekkel ezelőtt éppen a G4Media írta meg, hogy Vasile Gliga, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke, korábbi parlamenti képviselő is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében.
A Krónika ugyanakkor 2020-ban riportot közölt számos olyan Maros megyei román gazdáról, aki húsmarhák tenyésztésére, mezőgazdasági gépek beszerzésére nyert jelentős támogatást a Pro Economica Alapítványtól. Valamennyien bevallották lapunknak: eleinte kételkedtek abban, hogy egy idegen államtól jutnak pénzhez, utólag viszont méltányolják, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül ők is részesülhettek a jelentős támogatásban.
Az elején nem is sejtették, hogy gazdaságfejlesztési programja révén a magyar állam az ő mezőgazdasági vállalkozásukat is támogatná, kételkedve tekintettek a pályázati rendszerre. Ám ma már a román gazdák örömmel újságolják, hogy kellemesen csalódtak Magyarország kormányában.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
A Bukarest és Kijev közötti vasúti személyszállítás újraindításáról állapodott meg Románia és Ukrajna – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára.
Feltehetően megbízásból cselekedett az külföldi állampolgár, aki hat lövést is leadott Bukarest központjában, egy terasznál. Utólag kiderült egy török állampolgárról van szó, és más részletekről is beszámolt a román sajtó.
Jóváhagyott a kormány csütörtöki ülésén egy határozatot, amely szerint lakást utalnak ki Traian Băsescu volt államfő számára. Az erről szóló határozatot azonban Băsescu kérésére, biztonsági okokból titkosították.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Kánikulára figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Bukarestre, valamint több bánsági, partiumi, olténiai, munténiai és dobrudzsai megyére.
Nicușor Dan szerdán kijelentette, hogy az Ukrajna újjáépítési folyamatában való részvétel szempontjából a logisztikai csomópontjai, a konstancai kikötő és a Duna jelentik Románia aduit.
Tíz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a konstancai táblabíróság Vlad Pascut, aki két éve a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve hal&
szóljon hozzá!