Robert Cazanciuc, a szenátus szociáldemokrata elnöke
Fotó: Román szenátus
Sürgősségi eljárásban tárgyalja szerdán kora délután a bukaresti szenátus a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító, a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezetet, amelyet két, egykori polgári párti honatya nyújtott be tavaly decemberben.
2020. április 29., 11:522020. április 29., 11:52
2020. április 29., 13:082020. április 29., 13:08
Robert Cazanciuc, a felsőház szociáldemokrata ügyvivő elnöke hívta össze a szenátus plénumának rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja van: az autonómia-statútum megvitatása. Cazanciuc előrebocsátotta: az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai az előterjesztés ellen fognak szavazni; ez ügyben egyébként a felsőház a döntéshozó kamara. Facebook-bejegyzésben utasította el a törvénytervezetet Marcel Ciolacu, a PSD és a képviselőház elnöke is, leszögezve: alakulata nem támogatja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó indítványt.
Ciolacu ugynakkor a kormányt és a hatalmon lévő Nemzeti Liberális Pártot (PNL) okolta azzal, hogy a képviselőházon vita nélkül átment az előterjesztés. Közölte, a PSD a képviselőház szakbizottságában is a törvénytervezet ellen foglalt állást, a tervezet valamennyi bizottságban negatív véleményezést kapott, negatív véleményezéssel került a képviselőház napirendjére. Erre reagálva Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke szerdán kijelentette: az alsóház elnökeként Ciolacunak kellett volna napirendre tűznie a törvénytervezetet.
Florin Roman, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője úgy foglalt állást, hogy a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezet hallgatólagos elfogadása a PSD és az RMDSZ közötti „politikai alku” eredménye. Élesen kitámadta a statútumot az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) szenátusi frakciója is, amely „politikai demagógia és cinizmus mintapéldájának” nevezte közleményében az előterjesztést. Victor Ponta volt kormányfő bejelentette, az általa vezetett Pro Románia párt a Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének elfogadása ellen fog szavazni a szenátusban. Varujan Vosganian, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szóvivője az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, az alakulat szenátorai a törvénytervezet ellen fognak voksolni. Meggyőződése ugyanakkor, hogy csak a házbizottság figyelmetlenségének tudható be a tervezet hallgatólagos elfogadása. A Népi Mozgalom Párt elnöke (PMP), Eugen Tomac szerint Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének hallgatólagos elfogadása „a román nép és Románia egyik legnagyobb megaláztatását jelenti”, szenátoraik a tervezet ellen voksolnak.
A bukaresti törvényhozás alsóháza április 23-án fogadta el hallgatólagosan a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét. A román alkotmány 75. cikkelyének második bekezdése értelmében a törvénytervezetekről a parlament először megkeresett kamarája 45 napon belül dönt, a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. Itt már nincs határidő szabva az elfogadásra vagy elutasításra.
A törvénytervezetet az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be tavaly decemberben. Akkor azt tartották céljuknak, hogy érdemi vitát váltsanak ki a tervezetről. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az alsóházi hallgatólagos elfogadást kommentálva megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több, néhány honatya a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott. 2017 decemberében Kulcsár-Terza József egyedül nyújtotta be a tervezetet, akkor azonban a parlament érdemi vita nélkül elutasította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás