Fotó: Presidency.ro
Korrektül döntött az alkotmánybíróság, amikor kedden úgy ítélkezett, hogy a törvényhozásnak jogában áll kiírni a parlamenti választások időpontját – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró a kormány és a parlament közötti legújabb vitát lezáró ítélet kapcsán.
2020. október 01., 08:382020. október 01., 08:38
A taláros testület volt tagja lapunk felvetésére, hogyha az elmúlt harminc évben jó volt, hogy a kormány írja ki a törvényhozási megmérettetés időpontját, akkor most miért kellett ezen változtatni, kifejtette:
„Arról döntöttek, hogy lehet-e, vagy sem. Arról, hogy miért volt jó, vagy miért nem volt jó, hogy eddig a kormány írta ki, nem tárgyaltak. Az alkotmánybíróságnak azt kell figyelembe vennie, hogy a hozzá kerülő ügy általában véve összhangban van-e az alkotmánnyal vagy a törvényekkel, nem magát az ügyet nézik. Ez alapján azt mondták: persze, hogy lehet, hiszen az alkotmány szerint a parlament a legfontosabb törvényhozó szerv Romániában. Tehát bármit, amit eddig a kormány megtehetett, a parlament átveheti, mivel ez az intézmény a szuverenitás megtestesítője” – szögezte le Puskás. Mindez annyit jelent, hogy a parlament is kiírhatja a választásokat, de nem teszi ezt kötelező gyakorlattá. Vagyis
Emlékeztetett: az államfő által benyújtott alkotmányossági kifogásban annak a megállapítását kérte, hogy a parlament nem dönthet a választások időpontjáról. „Erről az alkotmánybíróság nem mondhatta azt, hogy nem szabad, hiszen az alkotmány kimondja, hogy a parlament képviseli a legmagasabb szinten a nép szuverenitását” – pontosított a volt alkotmánybíró.
Megjegyzésünkre, hogy az államfő és a kormány is azzal az érvvel próbálta meggyőzni a taláros testületet, hogy érdekellentétbe kerülnek a képviselők és a szenátorok, ha a saját mandátumuk meghosszabbításáról kell dönteniük, Puskás Bálint kifejtette: figyelembe kell venni, hogy ezen az alapon minden esetben érdekkonfliktusról lehetne beszélni, amikor a parlament bármilyen törvényt hoz, hiszen ha egy egyébként tanári képesítéssel rendelkező honatya tanügyi kérdésekben szavaz, vagy egy ügyvédi végzettségű az igazságszolgáltatást érintő jogszabályról, akkor őket is érdekellentéttel lehetne megvádolni. „Tehát olyat, hogy egy bizonyos terület szabályozása ne tartozhasson a hatáskörébe, nem lehet megfogalmazni, mert a parlament nem a parlament tagjainak szakmai hovatartozásán alapul, hanem a népszuverenitás megjelenítője, függetlenül attól, hogy a tagjainak mi a szakmája” – mutatott rá.
Puskás Bálint megjegyezte:
Ludovic Orban miniszterelnök viszont kedden este bírálta az alkotmánybíróság ítéletét. A B1 televízió műsorában a kormányfő rámutatott, az általa vezetett kabinet az alkotmány, valamint a hatályos törvény előírásai alapján tűzte ki december 6-ára a parlamenti választásokat, a taláros testület döntése nyomán azonban ez változhat, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban már bejelentette, hogy el fogja halasztani a választásokat. Orban azt mondta, „nem emlékszik”, hogy az elmúlt 30 évben lett volna példa arra, hogy a parlament jelölje ki a választások dátumát. Hozzátette, a törvényhozók nem vonhatók felelősségre, ha például nem biztosítják a határozatképességet az ülésen, és emiatt nem tudja elfogadni a parlament a választások dátumáról döntő törvényt.
Mint arról beszámoltunk, a parlament RMDSZ-es, szociáldemokrata párti és ALDE-s támogatással még júliusban fogadta el a jogszabályt, amelynek értelmében a kormány helyett idén a parlament tűzheti ki a parlamenti választások időpontját. A jogszabály ellen Klaus Iohannis államfő és a kormány is alkotmányossági kifogást emelt, kérve annak alkotmányellenessé nyilvánítását. Ezeket a beadványokat utasította el a taláros testület kedden.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!