Belebukott Victor Ponta miniszterelnök és kormánya a bukaresti Colectiv klubban pénteken este pusztító, 32 ember életét kioltó tűzvész kiváltotta elégedetlenségi hullámba.
2015. november 04., 10:502015. november 04., 10:50
2015. november 04., 19:362015. november 04., 19:36
Miután kedden este mintegy 25 ezer ember követelte Bukarest utcáin a tragédiáért felelős illetékesek, illetve általában véve az országban uralkodó korrupcióért felelőssé tehető politikai vezetők lemondását, szerdán Victor Ponta bejelentette: benyújtja saját és kormánya lemondását.
A hírt ugyanakkor nem ő maga tudatta először, hanem Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be. Dragnea szemmel láthatóan ingerülten vette tudomásul, hogy pártja koalíciós partnere, Gabriel Oprea belügyi tárcát is vezető miniszterelnök-helyettes és az általa vezetett Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) nem volt hajlandó vállalni a felelősséget, ezért közölte: ha már mások erre nem hajlandók, akkor a kormányfő megteszi, és visszaadja mandátumát.
Nagy bukással ért véget egy gyorsan felívelő karrier
A fiatal, mindössze 43 éves bukaresti Victor Ponta gyors karriert futott be, ami talán annak is betudható, hogy felesége nem más, mint Daciana Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik nagyhatalmú, veterán politikusának, Ilie Sârbunak a lánya.
„Nem tudom, hány európai vezetőnek kell még lemondania ahhoz, hogy Cristian Popescu Piedone, Bukarest 4. kerületének polgármestere is lemondjon\" – tette hozzá ironikusan, arra utalva, hogy ennek a kerületnek a hatóságai hagyták jóvá – vélhetően csúszópénz fejében – a tűzrendészeti előírásokat figyelmen kívül hagyó Colectiv klub működését. A fejlemények után Piedone a nap folyamán szintén lemondott.
Hamarosan maga Ponta is megerősítette a bejelentést. „Legitim a düh és legitim az óhaj, hogy nagyobb felelősségről tegyek tanúbizonyságot, mint a lokál tulajdonosai. Nem lenne korrekt, hogy polgármesterekre vagy államtitkárokra hárítsam a felelősséget\" – indokolta lépését a miniszterelnök, leszögezve: benyújtja a saját és a kormány lemondását. Egyben reményét fejezte ki, hogy lemondása kielégíti a tüntetőket. Rámutatott ugyanakkor: a mohóság és a felelőtlenség a legfőbb felelősök.
Közölte: amíg az államfő és a parlamenti pártok közötti tárgyalások az új kormány megalakításáról véget érnek, addig ellátja az ügyvivő kormányfői teendőket. Leszögezte: csak politikai ellenfeleivel kíván harcolni, „az emberekkel\" nem. Később, a koalíció ülését követően Ponta közölte: a délutáni utolsó kormányülést követően este készül arra, hogy benyújtsa lemondását Klaus Johannis államfőnek, és utódjául a számos magyarellenes lépésről hírhedt védelmi minisztert, Mircea Dușát javasolja.
A PSD-ből kiszivárgott információk szerint Ponta nem önszántából, hanem Dragnea nyomására mondott le, aki a kedd esti tüntetések nyomán belátta: nem kormányozhatnak tovább az UNPR-rel.
Szerdai információk szerint a PSD kormányon akar maradni, de nem hajlandó a továbbiakban együttműködni az UNPR-rel.
Az UNPR közleménye szerint ugyanakkor Oprea egyetért Ponta döntésével, sőt azt közösen hozták meg, és a párt hajlandó a koalíció tagjaival együtt támogatni egy olyan koalíciós megoldást, amely stabilitást hoz az ország számára. Oprea akkor jelezte: ő személy szerint nem lesz tagja a következő kormánynak.
A PNL előre hozott választásokat követel
A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu közölte: a PNL előre hozott választásokat követel, mivel ez a legészszerűbb, és a civil társadalom igényeinek leginkább megfelelő lépés. A másik társelnök, Vasile Blaga szerint az emberek olyan képviselőket akarnak a parlamentben, akiket ők szavaztak be oda.
Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt elnöke, Ponta egyik legfőbb ellenfele, akinek épp szerdán volt a születésnapja, megköszönte a kormányfő gesztusát, mintha azt születésnapi ajándékba kapta volna. Ugyanakkor – a akormánykoalíció pártjaihoz hasonlóan – úgy vélte, nem adottak a feltételek az előre hozott választásokhoz.
A továbbiakban Klaus Johannis államfőnek ki kell jelölnie az ügyvivő kormányfőt, majd egyeztetéseket kell kezdenie a parlamenti pártokkal arról, ki tud többségi koalíciót kialakítani, ezt követően pedig felkéri a jelöltjüket kormányalakításra. Az átmeneti idő 45 nap, ezen időszak alatt kell új kormánykoalíciót alakítani.
Johannis: a polgárokat szolgáló politikához több kell
Johannis szerdán az őt tavaly győzelemhez segítő fiatalokat azonosította azokkal, akik kedden este tiszta, átlátható politikai rendszert, új hozzáállást követeltek. Az elnök a saját megválasztását nevezte az első lépésnek. Az Oprea-féle rendőrbaleset és a Colectiv klubban kirobbant tűzvészt úgy jellemezte: az emberek először dühösek lettek, majd felháborodtak, mivel lemondásokat vártak, azt, hogy valaki vállalja a felelősséget.
Johannis szerint a balesetek azért következtek be, mert a felelősök figyelmen kívül hagyták a törvényeket, és nem tették a kötelességüket. Az államfő szerint kedden este az emberek felháborodása „zendüléssé” vált, és nekik volt igazuk, jelezték, hogy változást akarnak. Felrótta, hogy halálos áldozatokra volt szükség ahhoz, hogy a lemondások bekövetkezzenek. Közölte: várhatóan csütörtökön vagy pénteken egyeztet a pártokkal az új kormányról. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kormányváltás nem oldja meg az ország gondjait, az újfajta, átlátható, a polgárokat szolgáló politikához több kell.
RMDSZ: nem zárjuk ki a kormányra lépést
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte: a szövetség nem zárja ki, hogy ismét kormányra lépjen, ha felkérést kap erre. „Teljesen normális gesztus volt, két hete még lettek volna más lehetőségek, de ma már nem. Azóta túl sok hibát követtek el. Sürgősen egyeztetéseket kell kezdeni a Cotroceni-palotában, várjuk Johannis államfő meghívását\" – szögezte le.
Kelemen szerint négy lehetőség van: a jelenlegi koalíció továbbmegy más kormányfővel – ezt azonban nem tartaná jónak –, új koalíció alakul a jelenlegi ellenzékből, akár kisebbségi kormánnyal, szakértői kormány jön létre, amely előkészíti a jövő évi választásokat, illetve végső esetben a parlament feloszlatása.
„Az elsőn kívül az RMDSZ szempontjából az összes többi változat támogatható\" – szögezte le Kelemen. „A legfontosabb, hogy minél hamarabb felálljon az új kormány, amely kidolgozza a jövő évi költségvetést\" – mutatott rá. Hozzátette: a szövetség számára nem minden áron követendő cél a kormányszereplés. Arra a kérdésre, hogy a kormányzó PSD és az ellenzéki PNL közül melyiknek válaszolna hamarabb, csak annyit mondott: „Ellenzékben vagyunk.\"
Letartóztatták a tulajdonosokat
Eközben a bukaresti 4. kerületi törvényszék kedden későn este helyt adott a legfőbb ügyészség kérelmének, és 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a Colectiv klub három tulajdonosát, akik ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és súlyos testi sértés miatt indult eljárás.
A kedd esti megmozdulás idején az utcára vonult tüntetőkkel szolidarizáló üzenetet tett közzé a Facebookon Klaus Johannis államfő, aki szerint a polgárok öntudatos akcióját most felelősségteljes reakciónak kell követnie a politikai felelősök részéről.
Oprea fejét is követelték
A kormánypalota elől mintegy 25 ezer fős tömeg vonult a belügyminisztérium elé, ahol Gabriel Oprea belügyminiszter lemondását követelték, aki továbbra is tagadja felelősségét abban, hogy két héttel ezelőtt az őt kísérő rendőrségi konvoj egyik tagja, egy motoros rendőr életét vesztette, miután belehajtott egy, az úttesten a gázművek által kiásott gödörbe.
Az ügy azért háborította fel a közvéleményt, mivel az államfőn, a miniszterelnökön és a két házelnökön kívül más kormánytag csak rendkívüli esetben vehet igénybe rendőri kíséretet, Oprea azonban azóta is adós maradt a válasszal, mi indokolta a rendőri felvezetést.
Azóta meg nem erősített források kiderítették: a miniszter hazafelé tartott egy, a hírszerző szolgálatnál folytatott megbeszélésről, mint ahogy az is napvilágra került, hogy év eleje óta összesen mintegy 1500 alkalommal vett igénybe „sürgős\" teendőihez rendőri kíséretet. Szerdán kiderült: a legfőbb ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt vizsgálja az ügyét.
A belügyminisztériumtól a „Gerincoszlopotok nincs, csak menetoszlopotok van\" jelszót skandáló és a kormányfő és Oprea lemondását követelő tömeg a parlamenthez, majd a 4. kerületi polgármesteri hivatal elé vonult, ahol Cristian Popescu Piedone polgármester lemondását követelték. Az elöljáró még este azt mondta: emlékmű felállítását kezdeményezi a tűzvész áldozatai számára.
A tömeg egy része visszatért az Egyetem térre, majd feloszlott. AZ ország nagyvárosaiban kisebb létszámú szolidaritási megmozdulásokat tartottak.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!