Pofon az RMDSZ-nek, néppárti félsiker – Székely István Gergő politológus a magyar képviselet kilátásairól

[INTERJÚ] Az RMDSZ által most elért 5,2–5,3 százalékos eredmény határesetnek tűnik ahhoz, hogy a szövetség nagyobb késztetést érezzen a magyar–magyar viszony újragondolására. Azáltal, hogy nem ment le öt százalék alá, de kellőképpen megközelítette azt, az RMDSZ talán éppen akkora pofont kapott, amekkorát kellett ahhoz, hogy az összefogás irányába mozduljanak el a dolgok – mondta el a Krónikának Székely István Gergő politológus a választási eredményekről. Szerinte a néppárt félsikert ért el: teljesítette minimális célkitűzését, de elbukta a maximálisat.

Rostás Szabolcs

2012. december 12., 07:232012. december 12., 07:23

– Az RMDSZ vezetőinek többsége a zord időjárással és az EMNP jelentette konkurenciával indokolta, hogy rezgett a léc a szövetség parlamenti bejutását illetően. Mivel magyarázható, hogy az alakulat mintegy 40–50 ezer szavazattal kapott kevesebbet most, mint a 2008-as parlamenti választáson, és sokáig veszélyben forgott az ötszázalékos küszöb teljesítése?

– Az időjárásra történő hivatkozás csak kifogás, mert a havazás nem sújtotta jobban a magyarlakta vidékeket az ország többi részénél. Az EMNP indulása már más kérdés, hiszen ha összeadjuk a néppárt által szerzett szavazatokat az RMDSZ-ével, akkor nagy vonalakban megközelíti a szövetség által 2008-ban begyűjtött voksok számát. A mostani szavazatok közel végleges feldolgozottsága alapján az látszik, hogy az EMNP-nél kell keresni azt a mintegy 50 ezer szavazatot, amennyivel most kevesebbet kapott az RMDSZ 2008-hoz képest.

Mindemellett úgy vélem, az ötszázalékos küszöb teljesítése nem forgott annyira veszélyben, mint ahogy azt az RMDSZ vezetői a szavazás délutánján elkezdték kommunikálni. Akkor se lett volna tragédia, ha az alakulat nem lépi át ezt a küszöböt, hiszen például 4,9 százalékos eredménnyel is ott lenne a parlamentben, legfeljebb elveszít egy szenátori mandátumot. Az öt százalék szimbolikus küszöb. Ezzel szemben ha az RMDSZ az alternatív küszöböt kellene igénybe vegye, akkor bebizonyosodna, hogy a román pártok kegyei folytán jut parlamenti képviselethez. Mindez gyengítené a pozícióját, zsarolhatóvá tenné, hiszen a román pártok elmondhatnák: ha nem fogadták volna el az RMDSZ-nek az alternatív küszöb létrehozását célzó javaslatát, akkor sok magyar képviselő és szenátor nem ülhetne a parlamentben.

– Az EMNP tíz–húszezer szavazattal kapott többet, mint a júniusi helyhatósági választáson. Jó kezdetnek vagy kudarcnak tekinthető ez az eredmény egy fiatal, az alternatív küszöb elérését célul kitűző párt részéről?

– Mindamellett, hogy az EMNP nem jutott be a parlamentbe, jelöltjei sehol sem tudtak kiélezett versenyt teremteni, megszorongatni RMDSZ-es ellenfelüket. Ezen túlmenően azonban növelni tudták szavazataik számát a helyhatósági választásokhoz képest, szenátoraik esetében pedig átlépték a bűvös, ötvenezres vokshatárt. Ha összeadjuk a néppárt és az MPP nyári eredményeit, akkor kitűnik, a polgári szavazók közül most nem szavaztak valamennyien automatikusan az EMNP-re. A néppárt félsikert ért el: teljesítette minimális célkitűzését, de elbukta a maximálisat.

– A mostani eredmények, az erdélyi magyarok szavazókedvének alakulása fényében úgy tűnik, kevés a valószínűsége, hogy 2016-ban bármelyik magyar alakulat átlépje az ötszázalékos küszöböt. Kialakulhat-e addig összefogás a magyar pártok között?

– Nagy kérdés, milyen lesz addig az új választási rendszer, hiszen Victor Ponta kormányfő már bejelentette ennek megreformálását, és nem kizárt, hogy módosul a küszöbre vonatkozó szabályozás is. Ma még korai spekulációkba bocsátkozni a majdani esélyekről. Az RMDSZ által most elért 5,2–5,3 százalékos eredmény azonban határesetnek tűnik ahhoz, hogy a szövetség nagyobb késztetést érezzen a magyar–magyar viszony újragondolására. Azáltal, hogy nem ment le öt százalék alá, de kellőképpen megközelítette azt, az RMDSZ talán éppen akkora pofont kapott, amekkorát kellett ahhoz, hogy az öszszefogás irányába mozduljanak el a dolgok.

– Mi az oka annak, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő már a választások estéjén koalíciós együttműködésre kérte fel az RMDSZ-t egy alkotmányozó, kétharmados parlamenti többség megteremtése érdekében?

– Vasárnap este még úgy tűnt, Ponta ajánlata azzal magyarázható, hogy az USL nem volt biztos az alkotmánymódosító, kétharmados többség megszerzésében. Ezzel szemben sokkal inkább úgy fest, hogy az RMDSZ-hez intézett felhívásban a balliberális szövetségen belüli erőviszonyok játszanak közre. Belső becslés szerint például a képviselőház esetében jelentős különbség mutatkozik a szociáldemokraták és a liberálisok által szerzett mandátumok száma között a PSD javára.

Szerintem Victor Ponta PSD-elnök az RMDSZ segítségével akarja saját pozícióját erősíteni az USL-en belül, hiszen utánaszámoltam: a liberálisok félreállítása esetén a szociáldemokraták az USL konzervatív és UNPR-s tagpártjával, az RMDSZ-szel és a nem magyar kisebbségi frakcióval mintegy 49 százalékot tudnának összehozni, ami néhány honatya átcsábításával többséget eredményezhet. Ha az USL-en belüli egyensúly lényegesen elbillen a PSD irányába, akkor az RMDSZ akár a liberálisokra, akár egy kisebb pártra cserélhető ebben a képletben.

– Mi indokolja, hogy az RMDSZ kormányra lépjen, esetleg parlamenti együttműködést alakítson ki a vasárnapi megmérettetésen közel kétharmados többséget szerzett Szociálliberális Unióval (USL)? Mit tudna kicsikarni a szövetség a román balliberálisoktól egy ilyen felállásban?

– Miután úgy tűnik, hogy a balliberálisoknak meglesz a kétharmaduk, nehéz lesz bármit is kicsikarni tőlük. Ebben a felállásban az RMDSZ maximum azért kérhetne engedményeket, hogy az USL-kormány ezzel a külföld irányába tudjon takarózni. Az RMDSZ szempontjából nem lenne értelme kormányra lépni egy kétharmados többséggel bíró koalícióval, mert könnyen rá lehetne fogni, hogy csak a pozícióhajhászás miatt csinálja.

Sokkal logikusabb lenne, ha parlamenti támogatásban gondolkodna a szövetség, és a kétharmad biztosításáért cserébe szólna bele a régióátszervezésbe, az alkotmány és a választási törvény módosításába. De ez is csak egyfajta defenzív viszonyulást tenne lehetővé számára, olyan értelemben, hogy ezeket a reformokat ne magyar szempontból kedvezőtlen formában hozzák meg.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Daniel David: „társadalomnak kell lennünk, nem pedig egy törzsfőnök által vezetett homo sapiens csoportnak”

Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.

Daniel David: „társadalomnak kell lennünk, nem pedig egy törzsfőnök által vezetett homo sapiens csoportnak”
2025. május 15., csütörtök

Elnökválasztási előkészületek: lesz elegendő szavazólap, exit poll-t is végeznek, követhetők a részvételi adatok

A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.

Elnökválasztási előkészületek: lesz elegendő szavazólap, exit poll-t is végeznek, követhetők a részvételi adatok
2025. május 15., csütörtök

Tánczos Barna szerint nem kell tartanunk az uniós források befagyasztásától

Az RMDSZ-es tárcavezető videóüzenetben reagált a Románok egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjének, George Simionnak arra a kijelentésére, amely szerint Románia eleshet az európai uniós alapoktól.

Tánczos Barna szerint nem kell tartanunk az uniós források befagyasztásától
2025. május 15., csütörtök

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésének okáról beszélt Vasile Dâncu

Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki Vasile Dâncu európai parlamenti képviselő.

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésének okáról beszélt Vasile Dâncu
2025. május 15., csütörtök

Óriási fizetést ígérve keres IT-szakértőket az egészségbiztosító

Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej.

Óriási fizetést ígérve keres IT-szakértőket az egészségbiztosító
2025. május 15., csütörtök

Elnyomás vagy szabadság – Nicuşor Dan megválasztására biztatják a magyarországi és erdélyi romák is a cigányokat

Háromnyelvű – magyar, román és romani nyelvű – felhívást tett közzé a magyarországi Roma Parlament (Roma Parliament - Civil Rights Movement of Hungary).

Elnyomás vagy szabadság – Nicuşor Dan megválasztására biztatják a magyarországi és erdélyi romák is a cigányokat
2025. május 15., csütörtök

Már csaknem 250 személy meghalt idén közúti balesetben

Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.

Már csaknem 250 személy meghalt idén közúti balesetben
2025. május 15., csütörtök

A legújabb felmérés szerint Nicușor Dan nyerheti meg az elnökválasztást

Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere nyerheti meg a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a legfrissebb felmérés szerint.

A legújabb felmérés szerint Nicușor Dan nyerheti meg az elnökválasztást
2025. május 15., csütörtök

Lehűlést hoz a csapadékos időjárás

Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Máramarosban, a Partiumban, a Bánságban, Erdély nagy részén és a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéséből.

Lehűlést hoz a csapadékos időjárás
Lehűlést hoz a csapadékos időjárás
2025. május 15., csütörtök

Lehűlést hoz a csapadékos időjárás

2025. május 15., csütörtök

Georgescu nem mondta ki nyíltan, hogy miniszterelnök lenne, de arra utalt, hogy elfogadná a tisztséget

Bár Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt nem mondta ki egyértelműen, hogy elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a felkérést.

Georgescu nem mondta ki nyíltan, hogy miniszterelnök lenne, de arra utalt, hogy elfogadná a tisztséget