Hiába trükközik. Dăncilának és kabinetjének ki kell kérnie a parlament álláspontját
Fotó: Gov.ro
Hiába próbál az ALDE politikusainak átcsábításával trükközni Viorica Dăncilă miniszterelnök, az ALDE kilépése nyomán a kormánynak bizalmi szavazást kell kérnie a parlamentben – szögezte le a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2019. szeptember 18., 09:272019. szeptember 18., 09:27
2019. szeptember 18., 09:342019. szeptember 18., 09:34
A Viorica Dăncilă vezette kormánynak az alkotmány értelmében kötelessége a parlamentben bizalmi szavazást kérni azt követően, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a kormányból – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint, az alkotmánybíróság korábbi tagja a kormány és Klaus Johannis államfő között kirobbant újabb konfliktus kapcsán.
„Ebben az esetben az elnöknek van igaza. A 85. cikkely 3. bekezdése pontosan megszabja, hogy abban az esetben, ha megváltozik a kormány politikai összetétele – márpedig miután az ALDE kilépett, a politikai összetétel megváltozott –, a parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a miniszterelnök javaslatára az elnök kormánytagokat nevezzen ki” – szögezte le Puskás. Hozzátette:
Annak kapcsán, hogy a miniszterelnök ALDE-s politikusokat csábított a maga oldalára, és őket javasolta az ALDE által elhagyott miniszteri tisztségekre, Puskás leszögezte: Johannis nem ALDE-s jelölteket utasított vissza. „Ahhoz, hogy az ALDE politikai szervezetként részt vegyen a kormányban, pártdöntés szükséges. Márpedig az ALDE pártként a kilépésről döntött. Az, hogy valaki ALDE-tagként vesz részt a kormányban, a pártot egyáltalán nem érinti, mivel a párt kilépett a kormányból. Így az érintett politikusok csak magánszemélyként vehetnek részt a kormányban, nem képviselik a pártot, hiszen nem volt ALDE-s döntés a kormányban való részvételről. Akiket miniszternek jelöltek, illetve Teodor Meleşcanut, akit a szenátus elnökévé választottak meg, csak magánszemélyként szerepelhetnek, így ebben az esetben a visszautasítás alkotmányos” – mutatott rá kérdésünkre a volt alkotmánybíró. Hozzátette: voltak helyzetek, amikor az államfő visszautasított bizonyos kinevezéseket arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg, de ezekben az esetekben szerinte nem volt igaza.
– jelentette ki. Emlékeztetett: igaz, hogy a taláros testület korábban hozott olyan döntést is, hogy az elnök egyszer visszautasíthatja a jelölteket, de ő különvéleményt fogalmazott meg, és nemmel szavazott. „Az elnöknek nincs semmilyen politikai felelőssége a kormány személyi összetételében” – mutatott rá, megismételve: ez a mostani esetre nem érvényes, ezúttal joggal követeli meg Johannis, hogy a magára maradt PSD-kormány sorsáról a parlament döntsön.
Frakció nélkül maradt az ALDE a szenátusban
Megszűnt a kormányból néhány hete kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) képviselőházi frakciója, miután a kormányzati tisztséget vállalni hajlandó képviselők kiléptek – jelentette be Marian Cucşa képviselő. A politikus hétfőn este közölte: ő, valamint Graţiela Gavrilescu, Alexandru Băişanu, Ion Cupă és Mihai Niţă is kilépett a frakcióból, amely így 14-ről 9 fősre olvadt. A házszabály értelmében egy frakció akkor működhet, ha legalább tíz, ugyanazon párt listájáról megválasztott képviselő hozza létre. Mint megírtuk, az ALDE kilépése után a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült meggyőznie a párt több, a kilépéssel elégedetlen politikusát, hogy foglalják el az ALDE távozása után vezető nélkül maradt minisztériumokat. Válaszul Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök kezdeményezésére kizárták őket a pártból, azonban ők nem ismerik el ennek a jogszerűségét, és bíróságon támadják meg a döntést. Tăriceanu hétfőn este azt mondta: Viorica Dăncilă miniszterelnök, a PSD elnöke ALDE-s segítői révén szét akarja verni a pártot, de ő nem enged a zsarolásnak. Eközben a felsőház házbizottsága egyelőre nem járul hozzá, hogy a frakció nélkül maradt ALDE a Victor Ponta vezette Pro Romániával közösen hozzon létre új frakciót Demokrácia néven.
Közzétette a bukaresti kormány a kijevi hatóságok hivatalos indoklását, amelyben magyarázattal szolgálnak George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének Ukrajnából való kitiltására.
Elégedetlenséget tükröz a politikusokba vetett bizalmat firtató legfrissebb felmérés: mint kiderült, a romániai polgárok egyik politikusban sem bíznak igazán.
Cáfolta pénteken a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion azokat az információkat, amelyek szerint orosz titkosszolgálatok ügynökeivel találkozott.
Egészségügy terén sereghajtó Románia az EU-ban: az Európai Unió államai 2022-ben lakosonként átlagosan több mint 3600 eurót fordítottak egészségügyi ellátásra, de Románia e tekintetben az utolsó helyen áll.
AUR-előnyt mért a legfrissebb közvélemény-kutatás a liberálisokkal szemben: az INSCOP szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt.
Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő a harminckét F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvényt.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: fenyegetésekkel próbálták rávenni a PNL „környékéről” származó politikusok, hogy lépjen vissza az elnökválasztási küzdelemtől.
Az Európai Unió Bírósága elé idézi az Európai Bizottság Romániát és Bulgáriát a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvben (91/271/EGK) előírt szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
Belerohant egy juhnyájba a Temesvár–Jászvásár gyorsvonat csütörtök reggel, a balesetben 12 birka elpusztult, a vonat pedig fél óra késéssel robogott be a célállómásra.
George Simion orosz kémügye kapcsán akar nyomozást a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
szóljon hozzá!