Digitalizáció romániai módra. A „digitális” dokumentumokat gyakran kinyomtatják, fizikailag szállítják és poros irattatókban tárolják
Fotó: Pixabay
Évente 37 752 oda-vissza utat tesznek meg a községházák és a prefektúrák között a helyi tanácsok határozatainak jóváhagyásához szükséges dokumentumok, ami annak a jele, hogy papírkötegekbe fullad a romániai digitalizáció – állapította meg szerdai közleményében az APSAP képzésközpont.
2025. március 05., 13:412025. március 05., 13:41
Az intézmény szerint továbbra is nagyfokú bürokrácia jellemzi a romániai közigazgatást. Ennek egyik tünete, hogy
Ez történik például a helyi tanácsi határozatok jogszerűségének ellenőrzésekor, de számos más tevékenységhez is szükség van továbbra is nyomtatott dokumentumokra, ami csökkenti a munka hatékonyságát és növeli a költségeket.
Az APSAP szerint ezt a folyamatot teljesen digitalizálni lehetne, de
„Az elmúlt években a digitalizáció divatos szóvá vált a politikai diskurzusban. A valódi digitalizálás azonban a teljes papírmentesítésről és a folyamatok automatizálásáról szól, nem új elektronikus űrlapok létrehozásáról, amelyeket végül kinyomtatni és fizikailag archiválni kell.
– idézte az Agerpres Bogdan Costin Fârșirotut, az APSAP elnökét.
A képzésközpont vezetője emlékeztetett arra, hogy Romániának 1,62 milliárd euró áll a rendelkezésére az EU helyreállítási alapjából digitalizálásra. Ám a támogatáshoz való hozzáféréshez kinyomtatott, beszkennelt, majd digitálisan aláírt papírlapok millióit kell ellenőrizniük az illetékeseknek.
„Ez az abszurd bürokrácia azt bizonyítja, hogy Romániában a digitalizáció csak papíron létezik... sok-sok papíron...” – összegzett a szakember.
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazaárulási gyanújával szerdán őrizetbe vett hat személy kapcsolatban állt a két orosz diplomatával, akit nemkívánatos személynek nyilvánítottak és kiutasítottak Romániából – közölte csütörtökön a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön (EJEB) „elfogadhatatlannak” minősítette Călin Georgescu azon kérelmét, hogy a román államot kötelezze az elnökválasztás második fordulójának megszervezésére.
A román katonákra Romániában van szükség, mert eleve kevesen vannak, ezért nem indokolt román békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába, ha megszületik a fegyverszünet – jelentette ki Crin Antonescu, a kormánypártok elnökjelöltje.
Hazaárulás gyanúja miatt hat személyt vett őrizetbe a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT). Azzal gyanúsítják őket, hogy Oroszországgal tartottak fenn kapcsolatot, és kiléptették volna Romániát a NATO-ból.
„Fizikai támogatásra” szólította fel Călin Georgescu, az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt szerda este a támogatóit.
Mintegy 4600 festményt találtak a korrupcióellenes ügyészek a hadsereg logisztikai parancsnokságát, Cătălin Ștefăniță Zisu tábornokot is érintő ügyben végzett házkutatások során. Volt olyan karórája is, amelyik 500 ezer eurót ér.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 19. és 23. között zajlik a már óvodás gyerekek újbóli beiratkozása.
A román hatóságok nem kívánatos személynek nyilvánították és kiutasították az országból Viktor Makovszkijt, Oroszország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját és helyettesét, Jevgenyij Ignatijevet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egyetért a fegyverkezésre költött összegek növelésével, de csak azzal a feltétellel, hogy a pénz a román védelmi iparba kerül.
Az elnökválasztás után, májusban készül bizalmatlansági indítványt benyújtani a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – jelentette be szerdán Radu Miruță, az ellenzéki alakulat parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!