32 fős frakciója lesz az RMDSZ-nek a parlament alsó- és felsőh ázá ban
Fotó: Presidency.ro
Akárcsak a szenátusban, a képviselőházban is eggyel több mandátumot szerzett a december elsejei parlamenti választáson a 2020-2024-es törvényhozási ciklushoz képest az RMDSZ. A 22. képviselői mandátum Maros megyében „hullott” az RMDSZ ölébe a szavazat-visszaosztás és a mandátumelosztás nyomán.
2024. december 10., 21:152024. december 10., 21:15
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a parlamenti választás másnapján úgy nyilatkozott, hogy a szövetség várhatóan egy szenátori és egy képviselői mandátummal többet szerzett a törvényhozási megmérettetésen a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest. Mindez azt jelenti, hogy 22 képviselője lesz az alsóházban és tíz szenátora a felsőházban. A szavazatok összeszámlálásának folyamata során azonban úgy tűnt, hogy a képviselőházban az eddigi 21 mandátummal marad az alakulat,
Megállapították többek között, hogy az RMDSZ elvitte az összes mandátumot két székelyföldi megyében (Hargitában 5 képviselői és 2 szenátori, míg Háromszéken 2-2 képviselői és szenátori helyet), továbbá Kántor Boglárka révén Vaslui megyében is mandátumot szereztek; egyébként a moldvai megyében a legutóbbi népszámláláson 28-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek.
Időközben napvilágot láttak olyan becslések is, miszerint az RMDSZ-nek mégis 22 képviselője lesz, ráadásul az egyiket a dobrudzsai Ialomița megyében oszthatják ki számára. Mindez nem lett volna véletlen, hiszen a parlamentbe be nem jutott pártokra, jelöltekre leadott szavazatokat bonyolult képlet alapján osztják újra a törvényhozásban képviselethez jutott alakulatoknak, és a mandátumok kiosztása.
Kolcsár Anquetil Károlynak (balról a második) az RMDSZ-es jelöltlista 4- helyéről sikerült újráznia
Fotó: Haáz Vince
ahol – Csép Andrea Éva, Vass Levente, valamint a szórványképviselőnek számító Markó Attila után – bejutott Kolcsár Anquetil Károly is, aki negyedik volt a jelöltlistán. Az 55 éves Kolcsár négy évvel ezelőtt nyert mandátumot először RMDSZ-színekben, a költségvetési, bank és pénzügyi, illetve ifjúsági szakbizottságban tevékenykedett.
Négytagúra bővült az RMDSZ Szatmár megyei honatyáinak száma, miután a december elsejei parlamenti választáson a szövetségnek sikerült kettőre növelnie szenátori mandátumainak számát.
Maros megyében egyébként az RMDSZ szerezte meg a szavazatok legtöbb, 40 százalékát a december elsejei megmérettetésen. A szenátusi és a képviselőházi tulipános jelöltlistára egyaránt 91 ezren ütötték a pecsétet (34 ezerrel többen, mint 2020-ban), ennél többen legutóbb 20 évvel ezelőtt támogatták a megyében az RMDSZ-t parlamenti választáson. Különben a most kezdődő ciklushoz képest legutóbb 2000-2004 között volt népesebb frakciója az RMDSZ-nek a bukaresti parlamentben: 24 évvel ezelőtt 12 magyar szenátor és 27 képviselő tevékenykedett a törvényhozásban.
RMDSZ-es képviselők a 2024-2028-as ciklusban, alsóház:
Szabó Ödön (Bihar)
Biró Rozália (Bihar)
Kelemen Hunor (Hargita)
Hajdu Gábor (Hargita)
Bende Sándor (Hargita)
Ladányi László-Zsolt (Hargita)
Zakariás Zoltán (Hargita)
Csoma Botond (Kolozs)
Miklós Zoltán (Kovászna)
Gál Károly (Kovászna)
Kulcsár-Terza József-György (Kovászna)
Könczei Csaba (Kovászna)
Csép Éva Andrea (Maros)
Vass Levente (Maros)
Markó Attila Gábor (Maros/Szórvány)
Kolcsár Anquetil-Károly (Maros)
Zahoránszki Brigitta-Éva (Máramaros)
Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
Nagy Szabolcs (Szatmár)
Seres Dénes (Szilágy)
Molnár András (Temes)
Kántor Boglárka (Vaslui)
RMDSZ-es szenátorok:
1. Cseke Attila (Bihar)
2. Tánczos Barna (Hargita)
3. Antal Lóránt (Hargita)
4. Tasnádi István Szilárd (Kolozs)
5. Fejér László Ödön (Kovászna)
6. Kondor Ágota (Kovászna)
7. Novák Levente (Maros)
8. Császár Károly Zsolt (Maros)
9. Turos Lóránd (Szatmár)
10. Kovács Máté (Szatmár)
Az új parlamentnek 465 tagja lesz, 364 férfi és 101 nő
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) kedden ismertette az új parlament összetételét; a leendő parlament 465 törvényhozója közül 364 férfi és 101 nő. Huszonkilencen közülük 34 évesnél fiatalabbak, harminchárman pedig 65 évesnél idősebbek. A képviselők és szenátorok zöme tehát a 45 és 64 év közötti korosztályhoz tartozik. A frakciók nemek szerinti összetétele a következő:
A Szociáldemokrata Párt (PSD) 122 mandátumot kapott, 36-ot a szenátusban és 86-ot a képviselőházban; 93 törvényhozója férfi, 29 nő. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 91 helyet foglal el az új parlamentben, ebből 28-at a szenátusban és 63-at a képviselőházban; törvényhozói közül 71-en férfiak, 20-an nők. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 71 mandátumot kapott, szenátusi frakciója 22, képviselőházi frakciója 49 tagú lesz; 62 törvényhozója férfi, 9 nő. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 59 helyet tudhat magáénak, 19-et a szenátusban, 40-et a képviselőházban; frakcióiban 45 férfi és 14 nő lesz. Az SOS Románia 40 mandátumot szerzett meg, 12 helyet foglal el a szenátusban és 28-at a képviselőházban; törvényhozói közül 27-en férfiak, 13-an nők. Az RMDSZ-frakciók összesen 32 tagot számlálnak, a szövetség szenátusi frakciója 10, a képviselőházi frakciója 22 tagú; nemek szerinti megoszlás: 27 férfi és 5 nő. A Fiatal Emberek Pártja (POT) 31 mandátumot kapott, 7 szenátora és 24 képviselője lesz; törvényhozói közül 21 férfi és 10 nő. A magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviselői 19 helyet foglalnak el az alsóházban. Közöttük egyetlen nő van, 18-an férfiak.
Megerősödött frakciókkal kezdjük a parlamenti mandátumot – szögezi le az RMDSZ keddi közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!