A caracali gyilkosságok gyanúsítottját, Gheorghe Dincát Alexandra Măceşanu és Luiza Melencu meggyilkolása miatt állítják bíróság elé.
Fotó: Nicolae Badea/Agerpres
Nyolc vádpontban is vádat emelt szerdán a szervezett bűnözés elleni ügyészség a caracali Gheorghe Dincă ellen, akit két lány elrablásával és meggyilkolásával vádolnak.
2020. január 15., 17:202020. január 15., 17:20
2020. január 15., 18:102020. január 15., 18:10
Vádat emelt szerdán a a Szervezettbűnözés- és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) Gheorghe Dincă, a caracali gyilkosságok feltételezett elkövetője ellen, miután Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész megerősítette, hogy lezárult a nyomozás az ügyében.
Ugyanakkor vádat emelnek Dincă bűntársa, Ștefan Risipiceanu ellen nemi erőszak elkövetésének gyanújával.
Emellett in rem (a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgáló) eljárást indítottak emberölésben való bűnrészesség, valamint embercsempészésben és kiskorú csempészésében való bűnrészesség ügyében.
A caracali gyilkosságok gyanúsítottját, Gheorghe Dincát Alexandra Măceşanu és Luiza Melencu meggyilkolása miatt állítják bíróság elé. A nyomozás elején Gheorghe Dincă bevallotta, hogy 2019. július 25-én megölte a korábban általa elrabolt, 15 éves Alexandra Măceşanut, amikor rajtakapta, hogy telefonján a 112-es segélyhívószámot próbálta hívni; ezt követően a háza udvarában lévő hordóban elégette a lány testét.
Dincă azt is állította, hogy meggyilkolt egy másik lányt is, az áprilisban eltűnt, 18 éves Luiza Melencut, és testének maradványait a Caracal közelében lévő erdő szélére dobta ki. Nemrég ezt a vallomását megváltoztatta,
Mint ismeretes, a caracali ügy hatalmas közfelháborodást keltett tavaly nyáron, miután kiderült, hogy Dincă második áldozata, a júliusban elrabolt 15 éves Alexandra hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék az életét.
Az ügy miatt először a rendőrség országos és Olt megyei parancsnokát menesztették tisztségéből, később lemondott a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője és a belügyminiszter. Az oktatási miniszter is belebukott a botrányba, miután egy érzéketlen, az áldozatot hibáztató megjegyzése miatt a román kormányt tavaly nyáron vezető Viorica Dăncilă akkori miniszterelnök leváltotta tisztségéből.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!