Fotó: Presidency.ro
A román fél pragmatikus és korrekt kapcsolatokban érdekelt Magyarországgal, és meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek hidat képeznek a két ország között, fontos szerepet játszanak az együttműködés elősegítésében – emelte ki a román elnöki hivatal abban a közleményben, amelyet Novák Katalin és Klaus Iohannis bukaresti találkozójáról adott ki pénteken este.
2022. június 11., 09:042022. június 11., 09:04
2022. június 11., 09:222022. június 11., 09:22
A magyar köztársasági elnök a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján vett részt a román fővárosban, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú megbeszélést is folytatott a román államfővel. A négyszemközti találkozóról kiadott, az MTI által idézett román sajtóközlemény szerint
Fotó: Presidency.ro
A román elnök a pragmatikus, korrekt, őszinte, európai szellemű, valódi stratégiai partnerekre jellemző együttműködés fontosságát hangoztatta, az 1996-ban Temesváron megkötött román-magyar alapszerződés, illetve a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemét nevezve irányadónak.
Iohannis párbeszédet szorgalmazott minden közös érdeklődésre számot tartó ügyben, szerinte az egyoldalú megközelítések nem eredményezhetnek tartós és hatékony megoldásokat.
– zárult a román elnöki hivatal közleménye.
Fotó: Presidency.ro
Novák Katalin köztársasági elnök Facebbok-oldalán közölt rövid beszámolót a találkozóról.
– olvasható a magyar köztársasági elnök Facebook-oldalán.
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás