Fotó: Pinti Attila
Növekedett valamelyest a részvételi kedv a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról tartott romániai népszavazás második napján, vasárnap.
2018. október 07., 13:022018. október 07., 13:02
2018. október 07., 16:242018. október 07., 16:24
A központi választási bizottság (BEC) mintavételezésen alapuló becslése szerint vasárnap 13 óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) országszerte megközelítőleg 2 millió 135 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 11,67 százaléka.
A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Kovászna megyéből 4,97 százalékos, Hargita megyéből pedig 6,19 százalékos részvételt jelentettek vasárnap helyi idő szerint 13 órakor.
A legmagasabb részvételt, 17,03 százalékot a dél-romániai Dambovita megyében jegyezték fel. Az élbolyban Bihar megye következik 15,99 százalékkal, illetve a moldvai Suceava megye 15,59 százalékkal.
Szombaton az első hat órában 465 ezer polgár, a névjegyzékben szereplők 2,54 százaléka járult az urnákhoz, míg vasárnap, az első hat órában 1 millió 88 ezren, több mint kétszer annyian. Szombaton egész nap 1 millió 46 ezren adták le voksukat. A délelőtt 10 órakor közzétett adatsorhoz képest a 13 órai valamivel hangsúlyosabb növekedő tendenciát mutat.
Romániában a legutóbbi alkotmánymódosításkor, 2003 októberében rendeztek utoljára kétnapos voksolást. Akkor még 50 százalékos volt az érvényességi küszöb. Az első napon 14,3 százalékos volt a részvétel, de a népszavazás második napjának végéig 55 százalék fölé emelkedett a részvétel, azaz a második napon csaknem háromszor többen járultak az urnákhoz, mint az elsőn, és így sikerült Románia alkotmányát a küszöbön álló NATO- illetve európai uniós csatlakozás követelményeihez igazítani.
mert ha ez teljesül, akkor az eredményességhez szükséges igen szavazatok aránya minden bizonnyal meghaladja majd a választói névjegyzékben szereplők számának 25 százalékát, hiszen az ellenzők távolmaradásukkal próbálják meggátolni a hagyományos család fogalmának alkotmányba iktatását.
A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapul, ami meggátolná az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a "házaspárok" fogalom szerepel.
A szavazókörök vasárnap 21 óráig tartanak nyitva.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!