Fotó: Ccr.ro
Nem sérti a román alaptörvényt az a törvénytervezet, amelynek értelmében a törvényhozás határozná meg a parlamenti választások időpontját – állapította meg többszöri halasztás után kedden a bukaresti alkotmánybíróság.
2020. szeptember 29., 15:462020. szeptember 29., 15:46
2020. szeptember 29., 15:532020. szeptember 29., 15:53
A bukaresti képviselőház baloldali többsége július 27-én a koronavírus-járványra hivatkozva fogadott el törvénytervezetet a parlamenti választási törvény módosításáról, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy immár nem a kormány, hanem a parlament hatásköre kiírni a választást. Klaus Iohannis államfő nem hirdette ki a tervezetet, hanem alkotmányossági óvást emelt ellene. A jobboldali elnök szerint sérti a jogbiztonság elvét, és érdekellentétet szül, ha a honatyák – elhúzva a választások kiírását – meghosszabbíthatják saját megbízatásukat.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott keddi határozata legfeljebb erkölcsi elégtétel lehet a parlament baloldali többsége és a tervezetet beterjesztő RMDSZ számára, a választások időpontját illetően azonban már aligha lehet jelentősége. Az alkotmányossági szűrőn kéthónapos késéssel sikeresen túljutott törvénytervezet vitatott előírása szerint ugyanis a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. Ez további körülményes jogalkotási folyamatot feltételez, amelyre nincs már idő, hiszen a 2016-ban megválasztott parlament mandátuma december 21-én lejár.
A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítottak a román pártok, a baloldali ellenzék azt remélte a voksolás halasztásától, hogy a népszerűtlen járványügyi intézkedések kikezdik a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségét. Miután egyértelművé vált, hogy a parlament nem tudja idejében kivenni a kormány kezéből a választások kiírásának jogát, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt elfogadott egy másik törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
Egyebek mellett lerövidítették a választási előkészületek időtartamát, felére csökkentették a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, lehetővé tették, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre leadni voksukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!