Fotó: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI)/Facebook
A hétfőn általános sztrájkba lépett tanügyi alkalmazottak nagy utcai tüntetésekkel is fenyegetőznek, ha a kormány nem áll elő a problémáikat megoldó konkrét javaslatokkal – derül ki a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség hétfői közös közleményéből.
2023. május 22., 14:022023. május 22., 14:02
2023. május 22., 15:102023. május 22., 15:10
„Figyelmeztetjük a román kormányt, hogy amennyiben a közeljövőben nem foglalkozik komolyan a tanügyi sztrájk tárgyát képező problémák megoldásával, és nem tesz olyan javaslatokat, amelyeket a szakszervezeti tagok elfogadnak, az oktatási alkalmazottak készek az általános sztrájkkal párhuzamosan utcai tüntetéseket is tartani” – idézi a közleményt az Agerpres.
„Nincs szükségünk szociális segélyekre! Nem vagyunk szociális támogatásra szorulók! Tisztességes bérekre van szükségünk! Nem egyik napról a másikra döntöttünk a sztrájk mellett! Nem űzünk politikai játszmákat! Ez az iskolai közeg sztrájkja, a több mint 200.000 tanügyi alkalmazott sztrájkja, akiknek elegük van abból, hogy a kormány semmibe veszi őket. Ez azoknak a sztrájkja, akik hangosan és világosan azt mondják most: ez így nem mehet tovább! Most fontosabb, mint valaha, hogy egységesek legyünk. Köszönjük a szülőknek és a diákoknak a támogatást és a megértést!” – üzenik a szakszervezetek.
A kormány illetékesei megkezdték azoknak a jogszabályoknak a kidolgozását, amelyek megteremtik a jogi keretet a pályakezdő pedagógusoknak szánt bérkiegészítő bónuszok és a hátrányos helyzetű településeken oktatóknak szánt ösztönző bérpótlék folyósítására.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet a szociális hálókon és az online térben terjedő manipulálási kísérletekre és félretájékoztatásra, és felkérik az újságírókat és a szakszervezeti tagokat, hogy ellenőrizzék az információkat a szakszervezetek területi egységeinél.
Emlékeztetnek, hogy közel két éve különféle tiltakozó akciókkal próbálták felhívni a figyelmet az oktatási rendszer és a tanügyi alkalmazottak problémáira. 2021-től kezdődően egészen az általános sztrájk kirobbantásáig a következő akciókat szervezték meg: 2021. december 6-án iktattak a kormánynál egy 163 000 aláírást tartalmazó petíciót, amelyben béremelést kértek a tanügyben dolgozóknak; 2021. december 20-22-én tüntettek a kormány székhelye előtt; 2022. január 13-án is tüntettek a kormánypalotánál; január 19-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak; május 25-én tüntetést szerveztek a fővárosi Győzelem téren; 2023. február elsején tüntettek a kormány előtt; február 21-én közleményben jelentették be, hogy ki fogják robbantani az általános sztrájkot; március 29-én, valamint április 25–26-án tüntettek a kormány előtt; május 10-én felvonulást tartottak a fővárosban több mint 15 000 tanügyi alkalmazott részvételével; május 17-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak.
Mint ismeretes, hétfőn általános sztrájk kezdődött el a tanügyben, amely a szakszervezetek szerint mindaddig fog tartani, amíg a kormánytól nem kapnak egy nagyon világos perspektívákat kínáló megoldást, és a szakszervezeti tagok úgy nem döntenek, hogy felhagynak ezzel a tiltakozási formával. A Spiru Haret tömb szerint több mint 150 000 pedagógus és a kisegítő személyzet megközelítőleg 70 000 tagja vesz részt a tiltakozó akcióban.
Tizennyolc év után robbantottak ki hétfőtől ismét általános sztrájkot a magasabb béreket követelő tanügyi szakszervezetek, miután vasárnap délután kudarcba fulladtak a kormánnyal folytatott tárgyalások.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!