Morawiecki: Lengyelország és Románia Amerika legszorosabb szövetségesei, fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Lengyelország és Románia védelmi együttműködésének fejlesztéséről, a két ország védelmi ipara közötti kapcsolatok erősítéséről, katonai felszerelések közös beszerzéséről állapodtak meg egyebek mellett keddi bukaresti kormányközi találkozójukon a két ország vezetői.

Hírösszefoglaló

2023. március 29., 09:482023. március 29., 09:48

A lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Nicolae Ciucă román kormányfő elmondta: közös szakmai bizottságot állítanak fel, amely összehangolja a védelmi ipari létesítmények együttműködését, a haditechnika közös fejlesztését. Hozzátette: a két ország katonái kölcsönösen részt vesznek egymás NATO-parancsnokság alatt szolgáló haderejében. Hasonló haditechnikával – Patriot rakétaelhárítókkal, HIMARS sorozatvető-rendszerekkel, F-16-os harci repülőgépkekkel – fejlesztették védelmi képességeiket, és ez szerinte a kiképzés, illetve a haditechnika karbantartása terén is lehetővé teszi az együttműködést a két ország között.

Ciucă leszögezte:

mindkét fél a leghatározottabban elítéli az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziót, az erőszak jogellenes alkalmazását, Lengyelország és Románia következetesen támogatja Ukrajnát.

Mateusz Morawiecki úgy értékelte: az ukrajnai háború a szolidaritás tesztje az Európai Unió számára, amelyen Lengyelország és Románia kitűnőre vizsgázott.

A lengyel kormányfő szerint az unió súlypontja most Közép-Európa felé tolódik, bebizonyosodott példádul, hogy „sajnos igazuk volt” a román és a lengyel vezetőknek, amikor – az Oroszországtól való függőség elkerülésére hivatkozva – ellenezték az Északi Áramlat 2 megépítését, és most már a nyugati partnerek is elismerik ezt.

A negyedik lengyel-román kormányközi találkozón a sportminisztériumok, illetve a két ország polgári védelme közötti együttműködésről írtak alá megállapodást a tárcavezetők.

A lengyel kormányfőt bukaresti látogatása végén Klaus Iohannis román államfő is fogadta. Közös sajtóértekezletükön Morawiecki úgy vélekedett: a Bukaresti Kilencek – a NATO közép-kelet-európai tagállamainak – együttműködése hiábavalóvá tesz minden Oroszország részéről érkező fenyegetést. Szerinte Lengyelország és Románia képezi a NATO két alappillérét Európa keleti részén.

„Lengyelország és Románia az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei. Talán még Litvánia tartozik azon kevés országokhoz, amelyek annyira Amerika-pártiak, mint Lengyelország és Románia. Európának ebben a részében mi vagyunk az Észak-atlanti Szerződés tartóoszlopai, és ez a katonai együttműködés megszilárdítása révén valósul meg” – fogalmazott Morawiecki.

Hozzátette,

a két ország közötti együttműködés elmélyülésének a jele a hadseregek korszerűsítését szolgáló közös beszerzések és a közös katonai gyakorlatok.

A két ország közötti kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint a román katonák jelenléte Lengyelországban, illetve a lengyel katonák jelenléte Romániában – mutatott rá a lengyel miniszterelnök a Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélést követően.

Mateusz Morawiecki azt mondta Iohannisról, hogy egyike azoknak a „kivételes vezetőknek”, akiknek nem kell elmagyarázni, mekkora veszélyt jelent, ami az ország keleti határán túl zajlik. „Hasonlóan gondolkodunk arról, hogy miként kell megküzdeni ezekkel kihívásokkal” – jelentette ki.

A lengyel miniszterelnök és a román államfő a beszélgetés során egyetértett abban is, hogy Ukrajnának humanitárius, gazdasági segítséget kell nyújtani, Oroszországgal szemben pedig fenn kell tartani a szankciókat, mert „Ukrajna úgy tudja mielőbb megnyerni ezt a háborút, ha elvágjuk az oxigént Oroszországtól”.

„Jelenleg a szankciók révén tudunk harcolni” – fogalmazott Morawiecki, hozzátéve, Lengyelország és Románia „közös hangján” üzenik nyugati partnereiknek, hogy szankciókkal kell harcolni Oroszország ellen.

A katonai együttműködésen kívül a lengyel-román kereskedelmi forgalmat is megsokszorozhatja a Balti-tenger és az Égei-tenger között kialakítandó Via Carpathia közlekedési folyosó megépítése, illetve a térség európai uniós országait összefogó Három Tenger Kezdeményezés többi közös projektjének megvalósítása – mondta Bukarestben a lengyel kormányfő.

Iohannis kijelentette, hogy a Lengyelországgal fennálló szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő gazdasági együttműködéssel kell kiegészíteni.

„Lengyelország közeli és régi barátja, kulcsfontosságú stratégiai partnere és megbízható szövetségese Romániának. Erős közös stratégiai és biztonsági érdekeink vannak, amelyeket a jelenlegi rendkívül feszült regionális biztonsági helyzet is megerősít” – mondta az államfő.

A két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott – fogalmazott Iohannis.

Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor, hogy a román és a lengyel kormány keddi együttes ülése meghatározta azokat a célokat, amelyeket a román-lengyel együttműködés további bővítése és diverzifikálása érdekében a lehető legtöbb területen el kell érni. Üdvözölte továbbá a két kormányfő közös politikai nyilatkozatának elfogadását és a kétoldalú ágazati megállapodások aláírását.

Kiemelte azt is, hogy a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindketten a

leghatározottabban elítélték az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziót, és egyetértettek abban, hogy kizárólag Kijev dönthet a Moszkvával folytatandó béketárgyalások feltételeiről.

„Románia és Lengyelország egyértelműen fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását, amíg szükséges. Mint ismeretes, a háború kezdete óta Románia élen jár az Ukrajna és az ukrán nép támogatására irányuló akciókban” – mutatott rá Iohannis.

A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és az NATO-n belül is Ukrajna további teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy

fokozzák a régióban uralkodó konfliktushelyzet hatásainak leginkább kitett partnerországok, legfőképpen a Moldovai Köztársaság támogatását.

A megbeszélések kiterjedtek a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonsági helyzetére is. Megerősítették a két állam elkötelezettségét, hogy továbbra is együttműködnek a NATO madridi csúcstalálkozóján leszögezett határozatok végrehajtása érdekében, hogy megerősítsék a szövetségesek elrettentő és védelmi pozícióit a keleti szárnyon.

Iohannis ugyanakkor leszögezte, Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozás ügyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

David: csökken az óraadó tanárok óradíja

Daniel David oktatási miniszter kedden egy videóüzenetben felhívta a figyelmet arra, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag előírja az óraadó tanárok óradíjának csökkentését is.

David: csökken az óraadó tanárok óradíja
2025. július 08., kedd

Rengeteg munkát adott a tűzoltóknak a szélsőséges időjárás

Az elmúlt 24 órában a kánikula és a viharok nagyon sok munkát adtak a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak – számolt be kedden a belügyminisztérium.

Rengeteg munkát adott a tűzoltóknak a szélsőséges időjárás
2025. július 08., kedd

Grindeanu a megszorító intézkedéseket bírálja, bár a PSD is tagja a koalíciónak

Bírálta Sorin Gridneanu, a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke a kormány által felelősségvállalással beterjesztett gazdasági megszorító intézkedések egyes elemeit.

Grindeanu a megszorító intézkedéseket bírálja, bár a PSD is tagja a koalíciónak
2025. július 08., kedd

Kedden még velünk marad a hőség, 41 fok is lehet

Kedden is kitart a kánikula szinte az egész országban – figyelmeztetnek a meteorológusok.

Kedden még velünk marad a hőség, 41 fok is lehet
2025. július 08., kedd

Felmérés: a többség egyelőre elégedett Nicușor Dan tevékenységével

A romániai polgárok szűk többsége egyelőre elégedett Nicușor Dan nemrég hivatalba lépett államfő tevékenységével – derül ki egy közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a többség egyelőre elégedett Nicușor Dan tevékenységével
2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását