Fotó: Presidency.ro
Lengyelország és Románia védelmi együttműködésének fejlesztéséről, a két ország védelmi ipara közötti kapcsolatok erősítéséről, katonai felszerelések közös beszerzéséről állapodtak meg egyebek mellett keddi bukaresti kormányközi találkozójukon a két ország vezetői.
2023. március 29., 09:482023. március 29., 09:48
A lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Nicolae Ciucă román kormányfő elmondta: közös szakmai bizottságot állítanak fel, amely összehangolja a védelmi ipari létesítmények együttműködését, a haditechnika közös fejlesztését. Hozzátette: a két ország katonái kölcsönösen részt vesznek egymás NATO-parancsnokság alatt szolgáló haderejében. Hasonló haditechnikával – Patriot rakétaelhárítókkal, HIMARS sorozatvető-rendszerekkel, F-16-os harci repülőgépkekkel – fejlesztették védelmi képességeiket, és ez szerinte a kiképzés, illetve a haditechnika karbantartása terén is lehetővé teszi az együttműködést a két ország között.
Ciucă leszögezte:
Mateusz Morawiecki úgy értékelte: az ukrajnai háború a szolidaritás tesztje az Európai Unió számára, amelyen Lengyelország és Románia kitűnőre vizsgázott.
A negyedik lengyel-román kormányközi találkozón a sportminisztériumok, illetve a két ország polgári védelme közötti együttműködésről írtak alá megállapodást a tárcavezetők.
A lengyel kormányfőt bukaresti látogatása végén Klaus Iohannis román államfő is fogadta. Közös sajtóértekezletükön Morawiecki úgy vélekedett: a Bukaresti Kilencek – a NATO közép-kelet-európai tagállamainak – együttműködése hiábavalóvá tesz minden Oroszország részéről érkező fenyegetést. Szerinte Lengyelország és Románia képezi a NATO két alappillérét Európa keleti részén.
„Lengyelország és Románia az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei. Talán még Litvánia tartozik azon kevés országokhoz, amelyek annyira Amerika-pártiak, mint Lengyelország és Románia. Európának ebben a részében mi vagyunk az Észak-atlanti Szerződés tartóoszlopai, és ez a katonai együttműködés megszilárdítása révén valósul meg” – fogalmazott Morawiecki.
Hozzátette,
A két ország közötti kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint a román katonák jelenléte Lengyelországban, illetve a lengyel katonák jelenléte Romániában – mutatott rá a lengyel miniszterelnök a Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélést követően.
Mateusz Morawiecki azt mondta Iohannisról, hogy egyike azoknak a „kivételes vezetőknek”, akiknek nem kell elmagyarázni, mekkora veszélyt jelent, ami az ország keleti határán túl zajlik. „Hasonlóan gondolkodunk arról, hogy miként kell megküzdeni ezekkel kihívásokkal” – jelentette ki.
A lengyel miniszterelnök és a román államfő a beszélgetés során egyetértett abban is, hogy Ukrajnának humanitárius, gazdasági segítséget kell nyújtani, Oroszországgal szemben pedig fenn kell tartani a szankciókat, mert „Ukrajna úgy tudja mielőbb megnyerni ezt a háborút, ha elvágjuk az oxigént Oroszországtól”.
A katonai együttműködésen kívül a lengyel-román kereskedelmi forgalmat is megsokszorozhatja a Balti-tenger és az Égei-tenger között kialakítandó Via Carpathia közlekedési folyosó megépítése, illetve a térség európai uniós országait összefogó Három Tenger Kezdeményezés többi közös projektjének megvalósítása – mondta Bukarestben a lengyel kormányfő.
Iohannis kijelentette, hogy a Lengyelországgal fennálló szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő gazdasági együttműködéssel kell kiegészíteni.
A két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott – fogalmazott Iohannis.
Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor, hogy a román és a lengyel kormány keddi együttes ülése meghatározta azokat a célokat, amelyeket a román-lengyel együttműködés további bővítése és diverzifikálása érdekében a lehető legtöbb területen el kell érni. Üdvözölte továbbá a két kormányfő közös politikai nyilatkozatának elfogadását és a kétoldalú ágazati megállapodások aláírását.
Kiemelte azt is, hogy a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindketten a
„Románia és Lengyelország egyértelműen fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását, amíg szükséges. Mint ismeretes, a háború kezdete óta Románia élen jár az Ukrajna és az ukrán nép támogatására irányuló akciókban” – mutatott rá Iohannis.
A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és az NATO-n belül is Ukrajna további teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy
A megbeszélések kiterjedtek a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonsági helyzetére is. Megerősítették a két állam elkötelezettségét, hogy továbbra is együttműködnek a NATO madridi csúcstalálkozóján leszögezett határozatok végrehajtása érdekében, hogy megerősítsék a szövetségesek elrettentő és védelmi pozícióit a keleti szárnyon.
Iohannis ugyanakkor leszögezte, Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozás ügyében.
A mesterséges intelligencia segítségével generált félretájékoztató videóanyagokat terjesztő TikTok-fiókokra hívta fel a figyelmet vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.
Románia volt államfői is leadták voksukat vasárnap. Klaus Iohannis Szebenben szavazott a feleségével, Traian Băsescu pedig Bukarestben voksolt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vasárnapi közleménye szerint egyre több jel utal „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre”.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
szóljon hozzá!