A Corina Corbu (a pulpitusnál) vezette legfelsőbb bíróság közgyűlése csütörtökön döntött arról, hogy a taláros testülethez fordul
Fotó: Legfelsőbb bíróság
A bukaresti legfelsőbb bíróság (ICCJ) közgyűlése csütörtökön úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a különnyugdíjakat szabályozó új törvényt, illetve a nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló jogszabályt is. A kormányfő jelezte: ha alkotmányellenesnek találják a jogszabályokat, rendkívüli ülésszakra hívják a törvényhozást.
2023. június 29., 17:262023. június 29., 17:26
2023. június 29., 17:342023. június 29., 17:34
A Corina Corbu bíró vezette legfelsőbb bíróság szerint a jogszabályok sértik az esélyegyenlőség, valamint az alapvető emberi jogok alaptörvény szavatolta elvét. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti képviselőház szerdán döntéshozó kamaraként elfogadta a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet. Az alsóház hétfőn már elfogadta a tervezetet, de visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest.
A törvény célja, hogy a szolgálati nyugdíjakat az adott szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazotthoz igazítsák. A jogszabály a bírák és ügyészek, a katonák, a diplomaták, a parlamenti köztisztviselők, a számvevőszék személyzete és a polgári légiközlekedési személyzet nyugdíjáról rendelkezik.
A tervezet nem szünteti meg ezeket a különnyugdíjakat, hanem elrendeli a hozzájárulásos alapú nyugdíjra történő fokozatos átállást 2043-ig – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozója, Adrian Solomon. A törvény értelmében a bírák és az ügyészek 2028-ig a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba, azaz életkortól függetlenül a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat, és nyugdíjuk összege az utolsó ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetés és pótlékok 80 százaléka lesz. A nyugdíjba vonuló katonák esetében szintén a jelenlegi szabályok lesznek érvényesek a következő öt évben. A nyugdíjaknak a 4000 lejt meghaladó részére 15 százalékos adót vetnek ki – áll még a jogszabályban.
A szociáldemokrata (PSD) kormányfő előrebocsátotta, ha a testület alaptörvénybe ütközőnek ítél majd bizonyos előírásokat, rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze ezek kijavítására. A kormányfő hozzátette, ez a törvény is célkitűzésként szerepel az országos helyreállítási tervben (PNRR), és mindent meg fognak tenni, hogy legkésőbb augusztus 31-éig a harmadik kifizetési kérelemhez kapcsolódó valamennyi célkitűzést teljesítsék.
A miniszterelnök beszélt a bírák, ügyészek és más szakmai kategóriák számára kedvező feltételeket biztosító módosító javaslat elfogadásáról is. Elmondása szerint ezt az is indokolta, hogy a PNRR-ben célkitűzésként szerepel az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség álláshelyeinek legalább 85 százalékos betöltöttsége is. „A törvény kihirdetésekor bizonyos személyek vagy nyugdíjba vonulnak, vagy nem vonulnak nyugdíjba, hogy ne halmozzák a nyugdíjat a fizetéssel. (...) Ez egy korrekt módosító javaslat, és szükség van rá, ha azt akarjuk, hogy még legyen igazságszolgáltatás Romániában, ha azt akarjuk, hogy legyen rendőrség Romániában, ha azt akarjuk, hogy legyen katonaság Romániában” – érvelt Marcel Ciolacu, hangsúlyozva, hogy a „teljes képet kell nézni”.
Megszavazta szerdán a szenátus az úgynevezett különleges nyugdíjakról szóló törvénytervezetet a képviselőház által elfogadott formában. A jogszabályjavaslat 91 támogató és 19 ellenszavazatot kapott, egy szenátor tartózkodott a voksoláskor.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
szóljon hozzá!