A Corina Corbu (a pulpitusnál) vezette legfelsőbb bíróság közgyűlése csütörtökön döntött arról, hogy a taláros testülethez fordul
Fotó: Legfelsőbb bíróság
A bukaresti legfelsőbb bíróság (ICCJ) közgyűlése csütörtökön úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a különnyugdíjakat szabályozó új törvényt, illetve a nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló jogszabályt is. A kormányfő jelezte: ha alkotmányellenesnek találják a jogszabályokat, rendkívüli ülésszakra hívják a törvényhozást.
2023. június 29., 17:262023. június 29., 17:26
2023. június 29., 17:342023. június 29., 17:34
A Corina Corbu bíró vezette legfelsőbb bíróság szerint a jogszabályok sértik az esélyegyenlőség, valamint az alapvető emberi jogok alaptörvény szavatolta elvét. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti képviselőház szerdán döntéshozó kamaraként elfogadta a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet. Az alsóház hétfőn már elfogadta a tervezetet, de visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest.
A törvény célja, hogy a szolgálati nyugdíjakat az adott szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazotthoz igazítsák. A jogszabály a bírák és ügyészek, a katonák, a diplomaták, a parlamenti köztisztviselők, a számvevőszék személyzete és a polgári légiközlekedési személyzet nyugdíjáról rendelkezik.
A tervezet nem szünteti meg ezeket a különnyugdíjakat, hanem elrendeli a hozzájárulásos alapú nyugdíjra történő fokozatos átállást 2043-ig – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozója, Adrian Solomon. A törvény értelmében a bírák és az ügyészek 2028-ig a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba, azaz életkortól függetlenül a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat, és nyugdíjuk összege az utolsó ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetés és pótlékok 80 százaléka lesz. A nyugdíjba vonuló katonák esetében szintén a jelenlegi szabályok lesznek érvényesek a következő öt évben. A nyugdíjaknak a 4000 lejt meghaladó részére 15 százalékos adót vetnek ki – áll még a jogszabályban.
A szociáldemokrata (PSD) kormányfő előrebocsátotta, ha a testület alaptörvénybe ütközőnek ítél majd bizonyos előírásokat, rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze ezek kijavítására. A kormányfő hozzátette, ez a törvény is célkitűzésként szerepel az országos helyreállítási tervben (PNRR), és mindent meg fognak tenni, hogy legkésőbb augusztus 31-éig a harmadik kifizetési kérelemhez kapcsolódó valamennyi célkitűzést teljesítsék.
A miniszterelnök beszélt a bírák, ügyészek és más szakmai kategóriák számára kedvező feltételeket biztosító módosító javaslat elfogadásáról is. Elmondása szerint ezt az is indokolta, hogy a PNRR-ben célkitűzésként szerepel az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség álláshelyeinek legalább 85 százalékos betöltöttsége is. „A törvény kihirdetésekor bizonyos személyek vagy nyugdíjba vonulnak, vagy nem vonulnak nyugdíjba, hogy ne halmozzák a nyugdíjat a fizetéssel. (...) Ez egy korrekt módosító javaslat, és szükség van rá, ha azt akarjuk, hogy még legyen igazságszolgáltatás Romániában, ha azt akarjuk, hogy legyen rendőrség Romániában, ha azt akarjuk, hogy legyen katonaság Romániában” – érvelt Marcel Ciolacu, hangsúlyozva, hogy a „teljes képet kell nézni”.
Megszavazta szerdán a szenátus az úgynevezett különleges nyugdíjakról szóló törvénytervezetet a képviselőház által elfogadott formában. A jogszabályjavaslat 91 támogató és 19 ellenszavazatot kapott, egy szenátor tartózkodott a voksoláskor.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!