Fotó: Pixabay.com
Munkakörülményeik és túlterheltségük miatt tiltakozó akciókat hirdettek a romániai börtönőrök kedden, első lépésként megtagadva a túlórázást – közölte Sorin Dumitrașcu, a büntetés-végrehajtási intézetek szakszervezeti szövetségének (FSANP) elnöke.
2017. augusztus 01., 13:452017. augusztus 01., 13:45
„A börtönőrök munkakörülményei semmivel sem jobbak, mint az elítéltek fogva tartási körülményei, amelyek miatt Romániát futószalagon marasztalja el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)” – jelentette ki a szakszervezeti vezető az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva.
Az évek óta fokozódó elégedetlenség közepette a börtönőröket az a kormányzati bejelentés késztette a tiltakozó akciók meghirdetésére, amely szerint hamarosan lefaragják a fegyveres szervek alkalmazottainak különleges nyugdíjait.
Nem a munkakörnek megfelelő bérek, hanem az infláció alakulása alapján számítják ki a jövőben a speciális nyugdíjakat. Kormányzati illetékesek elismerték, hogy „nem normálisak" a 35 ezer lejre rúgó extra öregségi juttatások.
Az FSANP egy
Dumitrascu szerint a romániai börtönökben 12 ezren dolgoznak, a kormány pedig olyan körülmények között akarja korlátozni a bérköltségeket, amikor a büntetés-végrehajtó rendszerben nyolcezer állás betöltetlen.
– magyarázta a szakszervezeti vezető, miért tagadták meg most a börtönőrök a túlórázást.
Dumitrascu szerint a büntetés-végrehajtási intézetek országos igazgatóságának (ANP) költségvetését 127 millió lejjel csökkentették, és a költségvetés-kiigazításnál újabb 57 millió lejjel készülnek lefaragni.
Az EJEB eddig több mint ötszáz panaszosnak ítélt meg kártérítést, amiért embertelen körülmények között kellett raboskodnia Romániában. A román börtönökből nyolcezer elítéltet kellene szabadon bocsátani a több mint 27 ezerből ahhoz, hogy – az EJEB szabványainak megfelelően – minden rabra jusson legalább négy négyzetméternyi hely.
A bukaresti parlament a tavaszi ülésszakban törvényt hozott arról, hogy minden olyan elítéltnek harmincnaponként hat nappal rövidítik le a büntetését, aki túlzsúfolt cellában raboskodik, vagy akit megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, esetleg penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartották fogva.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!