Összefogásra készülnek? A résztvevők cáfolják, hogy a találkozón politikai tárgyalások zajlottak volna
Fotó: Antena 3
A nyári politikai uborkaszezonban ismét a figyelem középpontjába került Mircea Geoană, a NATO idén leköszönő román főtitkár-helyettese, aki hosszú ideje lebegteti, hogy elindul az idei államfőválasztáson.
2024. július 31., 16:312024. július 31., 16:31
2024. július 31., 16:432024. július 31., 16:43
A téma apropója az államfőjelöltek esélyeiről készült legfrissebb közvélemény-kutatáson túlmenően egy fénykép, amelyen Geoană több jelenlegi és volt szociáldemokrata párti (PSD) politikus társaságában látható egy bukaresti vendéglőben. Az Antena 3 hírcsatorna szerint a találkozóra hétfőn este került sor, és azon Geoanán kívül Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke, Victor Ponta volt kormányfő, a párt korábbi vezetője és Marius Tucă közismert televíziós újságíró is jelen volt.
Victor Ponta a hírcsatornának azt állította: magánrendezvényről volt szó, Marius Tucă születésnapját ünnepelték, és bár nem tudja, milyen alapon hívta meg a vendégeket, „semmi esetre sem politikai találkozó volt”. Leszögezte: magánrendezvény lévén nem árul el semmit az ott elhangzottakról, azon kívül, hogy David Popovici román úszó olimpiai teljesítménye is szóba került.
A találkozó kapcsán fölmerült,
Geoană ennek kapcsán a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt állította: semmilyen politikai téma nem került szóba. Ezt viszont Ponta cáfolta, mondván, „informálisan” az elnökválasztásról is szó esett. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem konkrét politikai tárgyalások zajlottak, elvégre születésnapot ünnepelni gyűltek össze.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán szintén azt állította:
„Ha összegyűl valahol kettőnél több román, nyilvánvalóan fociról és politikáról beszélgetnek. Azon az estén mi úszásról is beszélgettünk, politikai tárgyalásokat azonban nem folytattunk” – mondta Ciolacu. A NATO főtitkár-helyettese korábban a párt elnöke és államfőjelöltje is volt, azonban a 2009-es választáson alulmaradt Traian Băsescuval szemben, a vereség után pedig elvesztette a pártelnöki tisztséget, sőt később az alakulatból is kizárták.
Nem Mircea Geoanát, a NATO román főtitkár-helyettesét hozta ki a legesélyesebbnek az államfői tisztségért zajló küzdelemben a CURS közvélemény-kutató legfrissebb felmérése.
Geoană eddig csupán utalt arra, hogy el kíván indulni az elnökválasztáson, és az eddigi felmérések szinte egybehangzóan azt mutatták, hogy ha függetlenként harcba szállna a tisztségért, akkor az első és a második fordulóban is ő győzne.
Ugyanakkor a PSD részéről Marcel Ciolacu többször is arról beszélt:
Geoană ugyanakkor azt állította, hogy Ciolacu korábban felkereste őt, és felajánlotta, legyen a PSD jelöltje, amit azonban Ciolacu tagadott.
A PSD ugyanakkor továbbra is adós a jelöltje megnevezésével. Bár az íratlan szabályok szerint rendszerint a pártelnök az államfőjelölt, Ciolacunak a jelek szerint egyáltalán nem fűlik a foga ahhoz, hogy ő induljon el a párt színeiben. Eddig ugyanis rendszeresen beletört a bicskájuk a választásokba: Geoană, Ponta, majd legutóbb Viorica Dăncilă is alulmaradt a jobboldali jelölttel szemben, és
A pártelnök-kormányfő nemrég arról beszélt, hogy az államfőjelöltet a PSD augusztus végi kongresszusán nevezik meg, és azt is hozzáfűzte, hogy a nagygyűlésen újabb pártelnöki mandátumért száll harcba.
Mindeközben Geoană sem lehet maradéktalanul biztos a dolgában: bár az INSCOP közvélemény-kutató előrejelzései folyamatosan azt mutatják, hogy ő a favorit, és ennek a cégnek az előrejelzései rendszerint meglehetősen közel álltak a valós választási eredményhez, a CURS legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy az első fordulóban csupán a harmadik helyre számíthat, az első két, továbbjutó pozíció pedig a két kormánypárt, a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjéé lenne. (Utóbbi elnöke, Nicolae Ciucă nemrég hosszas hezitálás után végre bejelentette: ő lesz a párt államfőjelöltje).
Ionuţ Stroe, a párt szóvivője kedden úgy vélekedett, hogy a független Geoană csupán „illúzió”, egy erős párt támogatása nélkül nincs esélye bekerülni a második fordulóba, így oda szerinte a PNL és a baloldal jelöltje jut majd be.
A PSD-s-politikusok találkozójáról annyit jegyzett meg: azon Ciolacu miniszterelnök társaságában ugyebár ott volt a két volt pártelnök, Geoană és Ponta is, akik elvesztették az elnökválasztást.
Mindezek után nem kizárható, hogy a közös érdekek mégiscsak „összesodorják” a PSD-t és Geoanát: Ciolacu pártelnökként nem szívesen indulna el az államfői tisztségért, Geoană viszont párttámogatás nélkül, függetlenként a jelek szerint nehezen győzhetne. Ciolacu július elején mindenesetre már nem volt annyira határozott Geoană elutasítása kapcsán: akkor arról beszélt, hogy előbb a pártelnökségnek kell eldöntenie, hogy hajlandóak egy párton kívüli jelölttel nekivágni a választásoknak. Ráadásul azt is kijelentette:
Egyes értesülések szerint Ciolacu valóban tapogatózásokat kezdett a párton belül, felmérendő, milyen támogatottsága lenne a volt pártelnöknek. A PSD számára abból a szempontból nem jönne rosszul Geoană, hogy a pártnak jelenleg nemigen van olyan karizmatikus politikusa, aki a párt megrögzött szavazóin kívül más rétegeket is képes lenne megszólítani.
És
Másrészt persze az is benne van a pakliban, hogy a román félelnöki rendszer sajátosságai nyomán, amely meglehetősen széles hatáskört biztosít az államfő számára, ha Geoană a PSD támogatásával megnyerné az elnökválasztást, annak ellenére is önjáróvá válna, és a saját napirendjét próbálná megvalósítani, hogy pozícióját nagy mértékben a szociáldemokratáknak köszönhetné.
A végső döntést mindkét fél a felmérések alapján hozza majd meg – és természetesen nem csupán a nyilvános felmérésekről van szó, hanem olyanokról is, amelyeket belső használatra rendelnek meg, és amelyekben nem a nyilvánosságnak szánt adatok is szerepelnek.
Az idő azonban egyre jobban szorítja őket, hiszen az elnökválasztás első fordulójának időpontját november 24-ére tűzték ki, és nem kizárható, hogy – a független, kívülálló személyiség nimbusza ide, saját, párton belüli jelölt oda – az esélyek maximalizálása, a hőn óhajtott államfői tisztség megszerzése érdekében végül mindkét fél a kompromisszum, és az összefogás mellett dönt.
Továbbra is Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal a lehetséges államfőjelöltek közül – derül ki a legfrissebb felmérésből.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
szóljon hozzá!