Fotó: Ccr.ro
Alkotmányos természetű jogi konfliktus érhető tetten a bukaresti parlament és a kormány között a bizalmatlansági indítvány kapcsán, ám a kormánybuktató kezdeményezést napirendre kell tűzni a törvényhozásban – döntött kedden az alkotmánybíróság.
2021. szeptember 28., 13:242021. szeptember 28., 13:24
2021. szeptember 28., 15:382021. szeptember 28., 15:38
A taláros testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében rámutat, alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között a Mentsétek meg Romániát (USR–PLUS) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Az alkotmánybíróság ezáltal egyöntetű döntéssel befogadta Florin Cîţu miniszterelnök beadványát.
A taláros testület tagjai megállapították, hogy a bizalmatlansági indítványt a megfelelő számú támogató aláírással ellátva terjesztették a törvényhozás elé. „Viszont a parlament áthágta az alkotmány 1. cikkelyének 5. bekezdését, továbbá a 113. cikkelyének 2. bekezdését, mivel nem tűzte napirendre és nem vitatta meg a bizalmatlansági indítványt, ezáltal nem fejezte be a folyamatot” – olvasható Románia alkotmánybíróságának közleményében, amely szerint sérült a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos előírás.
Florin Cîţu miniszterelnök szeptember 8-án nyújtotta be a taláros testülethez beadványát, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kérve a kormánybuktató indítvány kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozott, mivel szerinte a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a kormánnyal. A kormány egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az USR-PLUS szabálytalanul terjesztette be szeptember 3-án az indítványt, amelyhez online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek, beterjesztéséről pedig a parlament nem küldött még aznap (ahogyan az alkotmány előírja) hivatalos tájékoztatást a kormánynak.
Az ügy pikantériája, hogy korábban éppen a kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hátráltatta az indítvány napirendre tűzését a házbizottsági ülés bojkottálásával. Végül a házbizottságban valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását halasszák az alkotmánybírósági döntés utáni időpontra. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú volt a PNL-n belüli hatalmi harc szempontjából, a hétvégén pártelnökké választott Florin Cîțunak ugyanis alapvető érdeke volt, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként vegyen részt a PNL tisztújító kongresszusán.
Sorin Grindeanu, az alakulat első alelnöke közölte, az indítvány a következő címet viseli: „Állítsuk meg a szegénységet, a drágulásokat és a büntetőügyeseket. Le a Cîţu-kormánnyal!”. A szociáldemokraták az indítvány szövegében azt állítják, hogy a kormánynak a vásárlóerőt leromboló intézkedései nyomán minden román állampolgár 560 euróval lett szegényebb, de ahelyett, hogy a gazdasági problémák megoldására fókuszált volna, a PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormány „sokkal inkább a koalíción belüli hatalomért való küzdelemmel volt elfoglalva, és szegénységre ítélt több mint 7 millió románt”.
Az indítvány azt is felrója, hogy „az energia- és üzemanyagárak emelkedése feletti ellenőrzés elvesztése elszabadult inflációhoz vezetett”, és mivel az államadósság növekedése majdnem kétszer akkora, mint a bruttó hazai terméké (GDP), Románia abban a veszélyben van, hogy gazdasága kisiklik. A PSD azt is állítja, hogy a jobboldal egy „büntetőügyest” ültetett a Victoria-palotába, utalva ezzel a Florin Cîţu ellen 20 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban ittas vezetés miatt indított eljárásra.
A romániaiak 39 százaléka elégedett az állami egészségügyi szolgáltatásokkal – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott európai felmérésből.
Figyelembe véve eddigi politikai karrierjét, természetes és normális lépésnek tartja Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke azt, ha elindulna az államelnök-választáson.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a két helyettesével, Marian Neacşuval és Cătălin Predoiuval együtt a koalíció csütörtöki ülésén ismerteti a parlamenti pártok javaslatait az államelnök- és a parlamenti választások menetrendjével kapcsolatban.
Hivatalos személy elleni erőszak, bántalmazás és garázdaság miatt büntetőeljárás indul Dan Vîlceanu parlamenti képviselő ellen, miután még májusban bántalmazta képviselőtársát, Florin Romant – jelentette be kedden a legfelsőbb ügyészség.
A Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) párt azt javasolja, hogy az államfőválasztást a ciklusvégi időpontban tartsák meg – közölte kedden, a kormány képviselőivel folytatott konzultáció után a párt társelnöke, Ramona Strugariu.
Továbbra is a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) végezne az élen, ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Mintegy 1,8 millió romániai alkalmazottat érint az országos bruttó minimálbér július elsejei megemelése 3300 lejről 3700 lejre, többségük a magánszférában dolgozik – írta hétfőn közösségi oldalán a miniszterelnök.
Szolgálati titok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indítottak hétfőn a hatóságok a közösségi oldalakra kiszivárgott román érettségi tételek ügyében.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a továbbiakban is teljesíteni fogja azt a „kötelességet”, hogy együtt kormányozzon a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – jelentette ki a sajtónak a liberálisok vezető testületének hétfői ülése után Nicolae Ciucă.
Minősített emberölés és rablás bűntette miatt jogerősen 26 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a bukaresti ítélőtábla Marcel Şerbucot, aki megölte élettársa 12 éves kislányát, majd a holttestet egy kanapé ágyneműtartójába rejtette.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)