Fotó: A szenátus Facebook-oldala
Egy hónapon belül másodszor is megszavazta a román parlament a Klaus Johannis államfő által megfontolásra visszaküldött törvényt, amely semmisnek minősíti az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egyes törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait.
2018. április 10., 22:062018. április 10., 22:06
2018. április 10., 22:072018. április 10., 22:07
A szenátus által kedden változatlan formában megerősített, „jogorvoslatinak” nevezett törvény az ANI-határozatok semmisnek nyilvánításával megszünteti az összeférhetetlenségen vagy érdekellentéten ért törvényhozók három évre szóló eltiltását a köztisztségek viselésétől, amennyiben 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták azokat.
A jogszabály előzőleg sikeresen túljutott az előzetes alkotmányossági kontrollon. Klaus Johannis arra hivatkozva küldte vissza a parlamentbe, hogy az alkotmánybíróság csak az alaptörvény betartását vizsgálhatta, a jogszabály társadalmi hasznát és időszerűségét nem.
A korrupcióellenes szigor enyhítése ellen tiltakozó államfő másodszor már nem tagadhatja meg a jogszabály kihirdetését. A szociálliberális kormánytöbbség mellett a – jobbközép ellenzék által bírált – tervezetet az RMDSZ is támogatta. Cseke Attila frakcióvezető felszólalásában rámutatott: korábban az alkotmánybíróság is megállapította, hogy 2007 és 2013 között az ANI-nak nem volt jogalapja a törvényhozók összeférhetetlenségének vizsgálatára.
Az idézett alkotmánybírósági határozat szerint 2013 előtt ellentmondásosak voltak a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek – bár a vagyonnyilatkozat mellett érdeknyilatkozat közzétételére is kötelezték őket – 2013-ig nem büntették honoráriumcsökkentéssel az érdekellentéten ért törvényhozókat. A romániai korrupcióellenes intézmények egyikeként működő, a választott tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló ANI több mint ötven törvényhozó – köztük több RMDSZ-es honatya – esetében állapított meg érdekellentétet arra hivatkozva, hogy családtagjaikat alkalmazták parlamenti irodáikban. Más politikusokat tisztséghalmozás, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg az ANI-határozatok alapján törvényhozói mandátumuktól. Az érintettek a hároméves eltiltás miatt nem indulhattak a választásokon.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Szoros lesz a verseny és magasabb részvételre lehet számítani az elnökválasztás május 18-i, második fordulójában – nyilatkozta Remus Ștefureac szociológus, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy Románia nem fog kilépni az Európai Unióból, bárki is nyeri meg az elnökválasztást, mert a nép nem akar kilépni.
Idén márciusban is negatív (-11 150 fő) volt a természetes szaporulat Romániában, amelyik nagyobb volt, mint a tavaly márciusi népességfogyás (-8982 fő) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
1 hozzászólás