A február közepétől hatályos, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem részét képező jogszabály értelmében szintén legalább öt évig kell tárolniuk azoknak a személyeknek a digitális adatait is, akik önként kérték, hogy ne játszhassanak, vagy akiket valamilyen okból nem kívánt személynek nyilvánítottak.

Ugyanakkor egyes sajtóbeszámolók szerint cél az is, hogy kiskorúak ne játszhassanak.

Sorin Constantinescu szerencsejáték-szakértő szerint ugyanakkor nem csak szembemegy az általános adatvédelmi rendelettel, hanem még arra sem jó, amire kitalálták, vagyis ettől még nem lesz kevesebb a szerencsejáték-függő az országban.

„A törvényt gyakorlatilag nem lehet alkalmazni. Az volt a cél, hogy megfékezze a szerencsejáték-függőséget. Konkrétan azokról beszélünk, akik maguk döntöttek úgy, hogy többé ne játszhassanak, és ezt jelezték abban a játékteremben, ahová gyakran betértek.

– irányította rá a figyelmet az Adevărul.ro portál megkeresésére a szakember.

Meglátása szerint éppen ezért a jogszabálynak arról is kellene rendelkeznie, hogy a romániai szerencsejáték-szervezőknek egy közös adatbázisban kelljen rögzíteniük a függőket. Ehhez amúgy szerinte még legalább öt évre lenne szükség.

A GDPR előírásaival is szembemegy ugyanakkor a törvény Sorin Constantinescu szerint. Rámutatott: az adatvédelmi rendelet szerint az igazoltatott személyek személyes adatait legtöbb kilenc hónapig szabad megőrizni.

Még kategorikusabban fogalmazott a román portál megkeresésére Adrian Cuculis ügyvéd.

Ezt figyelembe véve nagyon valószínű, hogy azok esetében, akik csak bemennek a kaszinóba, de nem játszanak, a szabályozás támadás a magánéletük ellen. Ezért úgy gondolom, hogy a törvény elsősorban alkotmányellenes lehet. Másrészt ellentmondhat a személyes adatok feldolgozására vonatkozó európai előírásokkal” – fogalmazta meg az ügyvéd.