Fotó: Presidency.ro
A szomszédban zajló háború és az ezzel kapcsolatos válsághelyzetek állnak Novák Katalin magyar köztársasági elnök bukaresti megbeszéléseinek középpontjában. Illetve a Klaus Iohannisszal folytatott négyszemközti tárgyaláson az erdélyi iskolaügyek is terítékre kerülhetnek.
2022. szeptember 06., 19:292022. szeptember 06., 19:29
Az ukrajnai háború, az energiaválság és a menekültkérdés lesznek a fő témái a szerdai magyar–román államfői csúcstalálkozónak, amelynek létrejötte szoros összefüggésben van a jelenlegi geopolitikai helyzettel – értesült a Krónika. Különösebb meglepetés, nagy horderejű bejelentés nem várható, Klaus Iohannis és Novák Katalin bukaresti találkozója elsősorban gesztusértéke miatt fontos, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalos látogatáson a román fővárosban magyar államfő. 2010. október 18-án Schmitt Pál Traian Băsescuval tárgyalt a Cotroceni-palotában.
A magyar államfő részéről akkor egyebek mellett az is elhangzott: Magyarország – az Európai Unió soros elnökeként – mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Miután Románia azóta is csatlakozásra vár, várhatóan Novák Katalin is megerősíti a magyar támogatást.
A diplomáciai szokásjog alapján egyébként Iohannisnak kellett volna Budapestre látogatnia, de – lapunk információi szerint – ez második mandátumának lejártáig nem fog megtörténni. A második elnöki ciklusát töltő román államfő egyébként a szomszédos országok közül Szerbiában és Bulgáriában sem járt hivatalos vizit keretei között. Úgy tudjuk, Klaus Iohannis és Novák Katalin a Bukaresti Kilencek júniusi, romániai csúcstalálkozóján, a megbeszéléseket követő, kötetlenebb formában zajló közös ebéd során egyezett meg a mostani hivatalos kétoldalú tárgyalásról.
A Cotroceni-palota tegnapi közleménye szerint Novák Katalin látogatására a két ország kormánya közötti, a 21. század Európájáról szóló stratégiai partnerségi nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója alkalmából kerül sor.
Értesüléseink szerint
A Kolozs megyei Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyarországi állami támogatásból megépített, a helyi magyar gyerekeknek szánt új óvodaépületet saját ügykezelésébe, ami a közoktatási rendszerbe való bekerülését is megakadályozta.
Nagyváradon szintén a reformátusok ajánlottak fel egy felújított épületet a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar osztályai számára, ám a helyi egyezséget ellehetetlenítette egy minisztériumi ellenőrzés. Egyelőre elakadt a II. Rákóczi Ferenc katolikus líceum újraalapításának ügye is. A szerda délelőtti tárgyalásokat követően Klaus Iohannis és Novák Katalin közös sajtótájékoztatót tart.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!