Fotó: RMDSZ
Ősszel kerülhet a parlament elé a kormányprogramban is szereplő, s immár közel húsz éve késlekedő kisebbségi törvény. Az RMDSZ a kérdésben egyeztetést ígér az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) is, bár egy konszenzusos szöveg elfogadására nem lát reális esélyt. Döntő kérdés, miként reagálnak majd a román koalíciós partnerek a tervezet végleges formájára.
2022. május 13., 08:232022. május 13., 08:23
Dokumentumban fogalmazta meg álláspontját a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hétvégén rendezett országos küldöttgyűlésén. Ennek lényege az autonómiák jogi támpontjának megteremtése, közösségi jogok az anyanyelvhasználat, oktatás és kultúra területén, valamint a politikai pluralizmus feltételeinek megteremtése.
Lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy
„A 2004 őszén kormányra került RMDSZ az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését egy kisebbségi törvény elfogadásában látta megvalósíthatónak, erre a román törvényhozás a 2003-as alkotmánymódosítás során kötelezettséget is vállalt. Ezzel a végül kudarcba fulladt kísérlettel az RMDSZ akkori vezetőinek sikerült majdnem két évtizedre zátonyra futtatni a közösségi autonómiák ügyét, pedig annál kedvezőbb konjunktúra azelőtt és azóta sem volt” – véli Toró T. Tibor.
Az EMNT stratégiai partnereként tevékenykedő EMNP ügyvezető elnöke szerint a jelenlegi kormányprogramban megvalósítandó célként szereplő kisebbségi törvény kidolgozása esély lehet az erdélyi magyar közösség alapvető stratégiai célját képező közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtésére. Mint mondta, egyeztetést szorgalmaznak az erdélyi magyar politikai szervezetek között egy konszenzusos tervezet kidolgozására, amely bírja az erdélyi magyar politikai közösség támogatását.
„Alakuljon közös, az RMDSZ és az EMSZ szakpolitikusaiból álló munkacsoport a törvénytervezet konkrét formájának kidolgozására” – idézte a politikus az EMNT frissen elfogadott dokumentumának passzusát.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának azt mondta, a kisebbségi törvénytervezetet a parlament őszi ülésszakában nyújtanák be, a tavaszi ülésszak végére pedig várhatóan a véglegeshez közeli formába öntik a szöveget. Megkérdeztük, eleget tesznek-e az EMNT részéről megfogalmazott felkérésnek az együttműködésre.
A politikus leszögezte: egyeztetni fognak az EMSZ képviselőivel.
„Nem hiszem, hogy sikerül elérni egy konszenzusos szöveget, hiszen nehéz mindenben egyetérteni. De egyeztetni fogunk az EMSZ-szel, a többi kisebbségi képviselőt tömörítő parlamenti frakcióval, valamint a koalíciós partnereinkkel is. Ezt követően nyújtjuk be a törvénytervezetet” – közölte a kolozsvári politikus.
„Ahogy mondani szokták, ha valamit nem akarsz megoldani, létrehozol egy bizottságot” – jegyezte meg a frakcióvezető.
Lesz-e elfogadott jogszabály? – kérdeztük Csoma Botondot. Mint fogalmazott, jelenleg nehéz megmondani, hogy a román koalíciós partnerek hogyan viszonyulnak a kérdéshez. „Volt már szó róla, többször is beszéltünk velük erről. Elviekben nem volt kifogásuk. De hogy a konkrét tervezettel kapcsolatos reakciók milyenek lesznek, az csak akkor fog kiderülni, amikor leülünk velük a szövegről tárgyalni” – mondta Csoma Botond. Hozzátette: úgy szeretnék benyújtani a tervezetet, hogy átmenjen, hiszen „egy stilisztikai műveletnek semmi értelme”.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) május 6-ai, kolozsvári ülésén lapunk kérdésére elmondta, a kisebbségi törvény tervezete várhatóan az őszi ülésszakban kerül a bukaresti parlament elé, és véleménye szerint tartani tudják a határidőt. „Az eredeti terv az volt, hogy idén fogadjuk el, és ezen eddig nem kellett változtatni. Persze nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap vagy holnapután, de megvan a koalíciós egyezség, megvan a határidő, és ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!