HIRDETÉS
A tizennyolc oldalas, a két intézmény által 2009-ben kötött protokollum többek között arról rendelkezik, hogy a hírszerzés és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkatársai közös operatív csoportokat alkotva vesznek részt a nemzetbiztonságot érintő bűncselekmények elhárításában és felgöngyölítésében, a terrorizmus elleni küzdelem során, valamint a „többi súlyos bűncselekmény” feltárása terén.
A 2009. február 4-én szentesített megállapodást Tiberiu Niţu akkori főügyészhelyettes és Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese írta alá, de a két intézmény akkori vezetői, Laura Codruţa Kövesi és Gheorghe Maior is láttamozták. A SRI által közzétett dokumentum szerint a szerződés alapjául az alkotmány, a büntetőeljárási törvénykönyv, bizonyos törvények és sürgősségi kormányrendeletek, valamint a Legfelsőbb Védelmi Tanács határozatai (CSAT) szolgáltak.
A megállapodás értelmében a felek közös operatív csoportokat hoznak létre, amelyek akcióterv alapján, a felek jogkörének megfelelően járnak el a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek, a terrortámadások és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését szolgáló információk felhasználásában.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett dokumentum előírja, hogy a hírszerzés szakemberei „a törvényes keretek között speciális műszaki segítséget nyújtanak a nyomozást folytató ügyészeknek”, illetve biztosítják a műszaki hátteret a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedeteket, terrortámadásokat és egyéb súlyos bűncselekményeket vizsgáló, illetve a védett tanúkat kihallgató ügyészeknek. Az együttműködés célkitűzései között szerepel a felek feladatainak ellátásához szükséges információk begyűjtése és feldolgozása, illetve ezek védelme, valamint a hírszerző szolgálatnak az információgyűjtéshez szüksége engedélyek gyors kibocsátása.
Az eddig titkosnak számító protokollum 3-as cikkelye kimondja, hogy a legfőbb ügyészség ingyenesen a szolgálat rendelkezésére bocsátja a bizalmas dokumentumok kezelésére használt szolgáltatást a hivatalos levelezés lebonyolítására. Arról is rendelkezik a dokumentum, hogy a felek közösen dolgoznak ki stratégiát, programokat a kiegészítő területeken; a SRI szakemberi műszaki hátteret biztosítanak a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedeteket, a terrortámadásokat és egyéb súlyos bűncselekményeket vizsgáló, illetve a védett tanúkat kihallgató ügyészeknek; létrehoznak egy informatikai hálózatot, amely rendkívüli esetekben biztosítja a felek közötti operatív kommunikációt; továbbá a felek közös képzéseken, szakképesítéseken, szakmai továbbképzéseken vesznek részt.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter március 16-án jelezte, hogy kérni fogja a legfőbb ügyészség, valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a SRI között létrejött megállapodások titkosításának feloldását. Utólag Eduard Hellvig, a SRI igazgatója nyitottnak mutatkozott a szerződések titkosításának feloldására – ezt március 19-én Claudiu Manda, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke jelentette be.
A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetnek lehallgatásokat. Később a román kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.
