Ezrével vannak olyan gyerekek, akik a munkavállalási kényszer miatt nem foghatják meg szüleik kezét. Képünk illusztráció
Fotó: Freepik
Tavaly szeptember végén 8895 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, aki mindkét szülőjét nélkülözte külföldi munkavállalás miatt. Számuk 863-mal csökkent 2023 végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság (ANPDCA) vasárnap közzétett adataiból.
2025. március 02., 18:592025. március 02., 18:59
Ugyanakkor a 2023-as év végi 64 936-ról 2024 szeptember végére 58 007-re csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akinek legalább az egyik szülője külföldi munkavállalás miatt nem volt itthon.
Az ANPDCA adatai szerint 42 298 gyereknek egyik szülője külföldön vállalt munkát, s közülük 40 700-an éltek rokonoknál, a többiről a gyermekvédelmi rendszer gondoskodott, azaz hivatásos nevelőszülők, nevelőotthonok vagy más családok/személyek nevelték őket.
Ugyanakkor a múlt év szeptemberének végén 6814 olyan egyszülős gyermek szerepelt a nyilvántartásban, akinek a szülője munkát vállalt külföldön. Közülük 6054-et rokonok gondozásában hagytak – szemlézte az adatokat az Agerpres hírügynökség.
Az állami gyermekvédelmi rendszerben összesen 2035 olyan kiskorút gondoztak 2024. szeptember 30-án, akiknek külföldön dolgoztak a szülei, közülük 331-et hivatásos nevelőszülőnél, 379-et otthonokban, 1229-et rokonoknál, 96-ot pedig más családoknál vagy személyeknél helyeztek el a hatóságok.
A rendőrség továbbra is keresi azt a két kamasz lányt, akik a szilágycsehi családi típusú szociális központból megszöktek. A szilágycsehi gyermekvédelem egyik munkatársa a Krónikának elmondta, hogy az utóbbi években több megrögzött távozójuk is volt.
Az ország legtágasabb és -kényelmesebb gyerekbarát „vallomásszobáját” alakította ki Aradon magánszemélyek és vállalkozások adományainak köszönhetően a megyei szociálisügyi és gyermekvédelmi igazgatóság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!