Johannis szerint ötéves mandátuma végére elérte, hogy Románia az Európai Unió megbecsült tagjává vált
Fotó: Presidency.ro
Klaus Johannis román államfő első ötéves mandátuma legfontosabb eredményének tartja, hogy – a nyugati elkötelezettségét veszélyeztető kihívások ellenére – Románia demokratikus ország maradt és nem tért le az európai útról.
2019. december 19., 19:402019. december 19., 19:40
A tisztségébe novemberben újraválasztott jobboldali elnök csütörtökön rövid sajtónyilatkozatban sommázta az eddigi tevékenységét mérlegre tevő, nyolcszáz oldalas dokumentumot, amelyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé.
Johannis felidézte: mandátuma egyik első kezdeményezéseként 2015-ben megszerezte a parlamenti pártok konszenzusos támogatását ahhoz, hogy Románia legalább tíz éven keresztül a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordítson védelmi kiadásokra, ezzel is bizonyítva szövetségesei előtt, hogy megbízható ország.
Külföldi útjai sorából kiemelte, hogy két ízben is találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, de az idei román uniós elnökséget lezáró nagyszebeni csúcstalálkozót is külpolitikai sikerei között tartja számon, hiszen az európai állam- és kormányfők a csúcson az unió jövőjéről fogadtak el szándéknyilatkozatot.
Belpolitikai téren az elnök feladata az állam intézményeinek működése felett őrködni, márpedig ezeket – Johannis szerint – az utóbbi három évben folyamatos ostrom alatt tartották, és megpróbálták egyéni és pártérdekeiknek alárendelni a hatalmon lévő (szociáldemokrata) politikusok.
Az elnök kitért az oktatásra, szociális kérdésekre, a civil szervezetekkel fenntartott partnerségére is. Johannis beszámolt arról hogy az ország kulturális értékeinek megőrzése és gazdagítása felett is őrködött, ezek között pedig megemlítette a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének ápolását is.
Klaus Johannis 2014. december 21-e óta Románia elnöke. Novemberben – kétharmados többséggel legyőzve szociáldemokrata ellenfelét, Viorica Dăncilă volt kormányfőt – újabb ötéves elnöki mandátumot szerzett, amelyet szombaton kezd meg, amikor a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén ismét leteszi a hivatali esküt.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
A romániai polgárok többsége Nyugat-barát államfőt szeretne – derül ki egy friss felmérésből.
Ha a románok november 24-én kellő számban járulnak az urnákhoz, Marcel Ciolacut „már az első fordulóban le lehet győzni, nem csak a másodikban”, a különbség 2000-hez képest az, hogy ma már „nem Iliescu nyer” – jelentette ki George Simion.
Az idei év első nyolc hónapjában 1,186 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!