Johannis szerint ötéves mandátuma végére elérte, hogy Románia az Európai Unió megbecsült tagjává vált
Fotó: Presidency.ro
Klaus Johannis román államfő első ötéves mandátuma legfontosabb eredményének tartja, hogy – a nyugati elkötelezettségét veszélyeztető kihívások ellenére – Románia demokratikus ország maradt és nem tért le az európai útról.
2019. december 19., 19:402019. december 19., 19:40
A tisztségébe novemberben újraválasztott jobboldali elnök csütörtökön rövid sajtónyilatkozatban sommázta az eddigi tevékenységét mérlegre tevő, nyolcszáz oldalas dokumentumot, amelyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé.
Johannis felidézte: mandátuma egyik első kezdeményezéseként 2015-ben megszerezte a parlamenti pártok konszenzusos támogatását ahhoz, hogy Románia legalább tíz éven keresztül a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordítson védelmi kiadásokra, ezzel is bizonyítva szövetségesei előtt, hogy megbízható ország.
Külföldi útjai sorából kiemelte, hogy két ízben is találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, de az idei román uniós elnökséget lezáró nagyszebeni csúcstalálkozót is külpolitikai sikerei között tartja számon, hiszen az európai állam- és kormányfők a csúcson az unió jövőjéről fogadtak el szándéknyilatkozatot.
Belpolitikai téren az elnök feladata az állam intézményeinek működése felett őrködni, márpedig ezeket – Johannis szerint – az utóbbi három évben folyamatos ostrom alatt tartották, és megpróbálták egyéni és pártérdekeiknek alárendelni a hatalmon lévő (szociáldemokrata) politikusok.
Az elnök kitért az oktatásra, szociális kérdésekre, a civil szervezetekkel fenntartott partnerségére is. Johannis beszámolt arról hogy az ország kulturális értékeinek megőrzése és gazdagítása felett is őrködött, ezek között pedig megemlítette a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének ápolását is.
Klaus Johannis 2014. december 21-e óta Románia elnöke. Novemberben – kétharmados többséggel legyőzve szociáldemokrata ellenfelét, Viorica Dăncilă volt kormányfőt – újabb ötéves elnöki mandátumot szerzett, amelyet szombaton kezd meg, amikor a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén ismét leteszi a hivatali esküt.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
szóljon hozzá!