A Nagy Fehér. Az ortodox egyházat 2007 óta irányító Daniel pátriárka a Szekuritáté besúgója volt
Fotó: Presidency.ro
A kommunista diktatúra idejéből megmaradt hálózatok és módszerek mozgatják jelenleg is a román ortodox egyház (BOR) gazdasági hátországát – vélik a szakértők, akik szerint a főpapok jelentős része fedett titkosszolgálati tiszt vagy kollaboráns volt, s ma is az. Daniel pátriárka együttműködését az egykori titkosrendőrséggel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tudományos kutatója erősítette meg.
2021. október 18., 19:322021. október 18., 19:32
2021. október 18., 19:532021. október 18., 19:53
Bár felmérések szerint az ortodox egyház továbbra is az egyik legnagyobb bizalomnak örvendő intézmény Romániában, annak múltját és jelenét folyamatosan a viták, leleplezések övezik. Együttműködés Ceaușescu diktatórikus rendszerével, korrupció és titkosszolgálati kapcsolatok – íme csak néhány a legtöbbet hangoztatott vádak közül.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli,
„A török uralom alatt kétségkívül hozzájárult a keresztény közösségi identitás megtartásához, a kultúra megóvásához. A társadalmi befolyáshoz vagyon is járult, még a második világháború előtt is gazdag volt, óriási erdőségei, agrárbirtokai voltak, saját nyomdával, kiadóval, egyetemmel rendelkezett, és megőrizte még a török hódoltság idején létrejött állam az államban jellegét” – mondta a Krónikának a szakértő. Megjegyezte: a magyaroknál a felvilágosodás és a polgárosodás egészen más fejlődési pályát adott a társadalomnak, az egyházaknak.
„A főpapok jelentős része fedett titkosszolgálati tiszt vagy együttműködő volt, ma is az, és a bukaresti sajtó szerint a mostani pátriárka, Daniel, Ceaușescu külpolitikai kampányait segítette az egyház külkapcsolati titkáraként. A helyzet ugyanakkor nem fekete-fehér. Iustin Marchiş főapát például bevallotta, hogy együttműködött a Szekuritátéval, az egyházon belül mégis a nyugatos reformpárthoz tartozik, magyar ügyekben pedig korrekt nyilatkozatokat tett” – hívja fel a figyelmet az árnyalatokra Barabás T. János.
Az egyház gazdagságával kapcsolatban ugyanakkor példaként említette, hogy Moldva erdőállományának körülbelül egyharmadát tulajdonolja. „Vállalatai, nyomdái, egyetemi-egészségügyi intézményei vannak, vagyonát több milliárd dollárra becsülik” – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a mostani egyházi gazdasági entitás a kommunista rendszert domináló titkosrendőrség hálózatából jött létre, és maga is titkos hálózatként működik. „Vagyis homályosak a belső viszonyai, törvényei, az állam nem ellenőrzi pénzügyeit, kooptálással vesz fel vezetőket, központosítja a döntést és az információ mozgását, korrupt viszonyokban intézi gazdasági ügyeit, az előléptetés a bizalomtól és nem az érdemtől függ, s minden pozíció, tisztség pénzbe kerül” – mondta Barabás T. János, hozzátéve, hogy minderről terjedelmesen írt a román média.
Az elemző kiemelte a nacionalista, legionárius-szimpatizáns megnyilvánulásokat is, így például az Ortodox Fiatalok Szervezetének szerepvállalását a román fasisztoid Új Jobboldal (Noua Dreapta) társaságában az úzvölgyi temető meggyalázásában. Hozzátette azt is, hogy
A minap közölt A Nagy Fehér (Marele Alb) című Recorder-film apropóján megszólalt Mădălin Hodor történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója is. A szakember Facebook-oldalán megerősítette, hogy Daniel pátriárka a Szekuritáté besúgója volt. Azt is nyomatékosította: az egyházi vezetőnek a kommunista titkosrendőrséggel folytatott együttműködése nemcsak besúgásból állt, hanem annál jóval szerteágazóbb volt, akárcsak az egész román ortodox egyház és a kommunista állam viszonya.
„A Szekuritátéval való együttműködés mellett a BOR vezetői (ide az egykori és a jelenlegi vezetőségből is említhetők nevek) a rendszer melletti propagandaakciókban vettek részt a román diaszpóra körében, a nemzetközi eucharisztikus fórumokon, igyekeztek beépíteni vagy a bukaresti rezsim mellé állítani a külföldön élő román közösségeket” – fogalmazott Hodor. Szerinte az ortodox egyház ügyletei, az azokat övező korrupció még 1989 előtt született, azokat most magasabb szinten művelik, az „állam az államban” pozícióból.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
szóljon hozzá!