Fotó: Beliczay László
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a romániai parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság (BEC), amely hétfőn ismertette a mandátumok elosztását.
2020. december 14., 17:042020. december 14., 17:04
2020. december 14., 17:362020. december 14., 17:36
Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot szerzett, a képviselőházban pedig 21-et, ugyanannyit, mint 2016-ban. A magyar összefogás jegyében kialakított RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy-egy jelöltje is bejutott a bukaresti képviselőházba – közölte az MTI.
Mint arról a Krónika már beszámolt, nem lesz már Kárpátokon túli megyében – a visszaosztási mechanizmus kiszámíthatatlansága által „kisorsolt” – képviselője az RMDSZ-nek, hanem a magyar többségű Kovászna megyében kapta meg a negyedik képviselői helyet. A magyar szövetség felsőházi súlya sem változik:
A vasárnapi parlamenti választásokon az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira 339 030 szavazatot adtak le, ez az érvényes voksok 5,74 százaléka. A magyar szövetség szenátusi jelöltlistáira 348 262-en szavaztak, ami 5,89 százaléknak felel meg.
Az RMDSZ a legutóbbi, 2016-os választásokon – amikor az országos részvétel a mostaninál magasabb, 39,8 százalékos volt – képviselőházi jelöltlistáira 435 969 szavazatot (6,19 százalék), a szenátusi listákra pedig 440 409 szavazatot (6,24 százalék) kapott.
A második a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 25,18, illetve 25,58 százalékkal, harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS 15,37, illetve 15,86 százalékkal.
a képviselőházi voksok 9,08, és a szenátusi szavazatok 9,17 százalékát összesítve.
A mandátumok visszaosztása most sokkal jobban megemelte a bejutó pártok – köztük az RMDSZ – parlamenti súlyát, mint négy évvel ezelőtt, idén ugyanis a voksok több mint 13 százalékát olyan pártokra adták, amelyek nem érték el az ötszázalékos küszöböt.
Krassó-Szörény és Kovászna megyében egy-egy képviselői, Szilágy megyében pedig egy szenátori mandátumot szerzett a december 6-ai parlamenti választáson az RMDSZ ama befutónak számító helyek között, amelyek esetében előre képtelenség megjósolni a pontos választókerületet. Ugyanakkor az RMDSZ Brassó és Konstanca megyei sz
A PSD parlamenti súlya 33,8 százalékra, a PNL-é 28,8 százalékra, az USR-PLUS-é 17,2 százalékra, az AUR-é 10,1 százalékra, az RMDSZ-é pedig 6,5 százalékra emelkedett.
amely a törvényhozók többségének (legalább 233 képviselő és szenátor) támogató szavazatával dönt a kormány beiktatásáról vagy leváltásáról.
A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ részvételével alakítandó, a kisebbségi frakció parlamenti támogatására is számító kormánykoalíciónak elvileg 56 százalékos többsége lehet a bukaresti parlamentben. A december 6-i parlamenti választásokon a szavazásra jogosult román állampolgárok 31,95 százaléka vett részt.
Képviselőház:
Faragó Péter (Arad)
Szabó Ödön (Bihar)
Biró Rozália (Bihar)
Csoma Botond (Kolozs)
Miklós Zoltán (Kovászna)
Könczei Csaba (Kovászna)
Benedek Zakariás (Kovászna/ Szórvány)
Gál Károly (Kovászna)
Kelemen Hunor (Hargita)
Hajdu Gábor (Hargita)
Bende Sándor (Hargita)
Ladányi László-Zsolt (Hargita)
Zakariás Zoltán (Hargita)
Kelemen Attila (Krassó-Szörény)
Kolcsár Károly (Maros)
Csép Éva Andrea (Maros)
Kulcsár-Terza József-György (Maros)
Apjok Norbert (Máramaros)
Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
Nagy Szabolcs (Szatmár)
Seres Dénes (Szilágy)
Szenátus:
Fejér László Ödön (Kovászna)
Tánczos Barna (Hargita)
Antal Lóránt (Hargita)
Császár Károly Zsolt (Maros)
Novák Csaba-Zoltán (Maros)
Cseke Attila (Bihar)
László Attila (Kolozs)
Turos Lóránd (Szatmár)
Kovács Irén Erzsébet (Szilágy)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!