Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Kategóriákra lebontott kimutatást kér az ösztöndíjakról hétfőre a tanfelügyelőségektől az oktatási minisztérium – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökséggel Florian Lixandru tanügyi államtitkár. Az érdemösztöndíjak esetében a tanulmányi átlag szerinti lebontást is tartalmaznia kell a kimutatásnak.
2023. október 26., 14:352023. október 26., 14:35
Az államtitkár annak kapcsán beszélt erről, hogy a 2023/198-as tanügyi törvény ösztöndíjakra vonatkozó 108-as cikkelye értelmében minden általános és középiskolai osztály diákjainak 30 százaléka érdemösztöndíjra jogosult. A törvény azonban nem szab meg egy minimális tanulmányi átlagot az ösztöndíjra jogosultsághoz, így az osztály színvonalától függően van, ahol csak a 9,50 fölötti tanulók kapnak érdemösztöndíjat,
Amint arról mi is írtunk, Szeben megyében például az egyik szakközépiskolában már 1,59-es tanulmányi átlaggal is lehet érdemösztöndíjat kapni a törvénymódosítás nyomán.
A tanügyi államtitkár elmondása szerint ez az „anomália” főleg a kilencedik osztályokban állt elő, ahol bizonyos osztályokba azokat a gyerekeket is felvették, akik nem vettek részt a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgáján. Ezekbe a szakosztályokba tanulmányi átlagtól függetlenül be lehetett jutni, így előfordul, hogy olyan tanulók is kapnak érdemösztöndíjat, akik az ötös tanulmányi átlagot sem érték el, vagy akik nem vettek részt az országos képességfelmérőn – magyarázta Lixandru.
Egyelőre azt kérték a tanfelügyelőségektől, hogy
Az adatok függvényében tesznek majd javaslatot az „anomáliák” kiküszöbölésére. Ehhez a közoktatási törvény módosítására lesz szükség, ami sürgősségi kormányrendelettel vagy parlamenti kezdeményezésre történhet meg – tette hozzá.
Szeben megyében már 1,59-es tanulmányi átlaggal rendelkező diák is érdemösztöndíjban részesülhet, miután a 2023–2024-es tanévtől módosult az ösztöndíjak odaítélésének módszertana.
Eltörölné az oktatási minisztérium azt a gyakorlatot, hogy az iskolai ösztöndíjak esetében a tanulmányi átlag határozza meg, ki jogosult a támogatásra.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!