Földbe döngölve. Az Európai Bizottság keményen megdorgálta Romániát
Lesújtó következtetések szerepelnek az Európai Bizottság Romániáról szóló igazságügyi országjelentésében, miközben a testület Bulgária a jó eredmények miatt a megfigyelés megszüntetésére számíthat.
2019. október 22., 19:262019. október 22., 19:26
A korrupcióellenes küzdelem lanyhulását és a politikum igazságügyi kinevezésekbe való beavatkozását is felrója Romániának az Európai Bizottság által a romániai igazságügyi reformok és a korrupcióellenes küzdelem helyzetéről készített országjelentés, amelynek első változatát kedden hozta nyilvánosságra a brüsszeli testület. Az Igazságügyi és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében elkészült jelentés
sőt a bizottság egyenesen azt javasolja, hogy míg Románia esetében továbbra is fenn kell tartani az ellenőrzést, Bulgária esetében azt föl lehet oldani, mivel teljesítette a feltételeket.
Az Európai Bizottság keddi közleményében megállapította, hogy a bukaresti hatóságok elmulasztották gyakorlatba ültetni a legutóbbi jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, pedig csak ez térítené vissza a helyes útra a reformokat és tenné lehetővé az ellenőrzés befejezését. A dokumentum szerint 2019 elején visszalépés történt a vizsgált területeken, ami mély aggodalomra ad okot.
Bírálják a bírák és ügyészek szakmai tevékenységének felügyeletére hivatott Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) is, amelynek azt róják fel, hogy az intézményen belül hiányzik az együttműködés a különböző részlegek között.
Azt is a negatívumok között emlegetik, hogy nem nevezte ki az igazságügyi felügyelet teljes jogú vezetését. A legutóbbi jelentésben azt ajánlották, hogy nevezzenek ki ügyvivő vezetést sz intézmény élére, majd három hónapon belül írjanak ki versenyvizsgát a teljes jogú vezetőség kinevezésére.
Bírálatok kereszttüzébe került a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségek kivizsgálására tavaly létrehozott ügyészség (SIIJ) is, amelyről azt állítják: az igazságügyi rendszer szereplőivel folytatott előzetes konzultáció nélkül hozták létre, és felróják a kormánynak, hogy nem ültette gyakorlatba az intézmény kapcsán a Velencei Bizottság júniusi ajánlásait.
Ezekben az Európa Tanács alkotmányjogi testülete megkérdőjelezte az ügyészség létrehozására felhozott indokokat, és
A Velencei bizottság azt is megállapította, hogy a SIIJ akadállyá válhat a korrupcióellenes küzdelem útjában. Az ügyészség létrehozását az ellenzék – ennek nyomán pedig több európai intézmény is – azért bírálta, mert szerintük a bírák és ügyészek megfélemlítését, illetve politikai irányítását szolgálhatja.
Mindennek ellenére a képviselőház jogi bizottsága kedden elutasította a SIIJ felszámolását.
A mostani országjelentésben
Az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus keretében az Európai Bizottság legutóbb tavaly novemberben hozott nyilvánosságra országjelentést, amelyben felhívták a figyelmet, hogy az igazságügyi törvények módosítása, valamint az igazságügyi rendszerre – különösen a DNA-ra – gyakorolt politikai nyomás gyanakvást keltett a romániai reformfolyamatok visszafordíthatatlanságát illetően.
Az akkori jelentésben megállapították: a 2017. januárjában kiadott jelentésben megfogalmazott ajánlás teljesítése már nem elegendő, ezért nyolc további ajánlást fogalmaztak meg a kormány számára, leszögezve: a román állami intézményeknek egyértelműen bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket az igazságügy függetlenségének szavatolása és a korrupcióellenes küzdelem iránt.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt három évben – a kormány igazságügyi és korrupcióellenes törvények módosítására irányuló szándéka miatt – az Európai bizottság folyamatosan bírálta Bukarestet, és még az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti felelősségre vonási eljárás megkezdését is kilátásba helyezték.
Ezért vagy az összes tagállamra alkalmazni kell, vagy ezen két ország esetében is véget kell neki vetni. Egyben cáfolta, hogy kormánya beavatkozott volna az igazságszolgáltatás munkájába, és az államfőt vádolta meg beavatkozással, amiért nem nevezte ki az általa jelölt igazságügy-minisztert.
Mint ismeretes, a CVM-et a 2007-es európai uniós csatlakozáskor vezették be a román és a bolgár igazságügyi rendszer megfigyelésére. Az ellenőrzés feloldását, illetve a két ország felvételét a schengeni övezetbe ahhoz, a meglehetősen nehezen megfogható feltételhez kötik, hogy az országjelentések visszafordíthatatlan reformokat rögzítsenek az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén.
Tizenhárom jelölt, köztük hivatalban lévő és egykori miniszterelnök, esélytelen volt miniszterek szállnak harcba az idei romániai elnökválasztáson, amelynek első fordulóját vasárnap, a másodikat pedig december 8-án rendezik.
Új vonat-helymeghatározó szolgáltatást vezetett be a vasúti reformért felelős romániai hatóság. Az integrált jegyvásárlási platformon élőben követhető, merre jár, mennyit késik egy-egy vonat – már ha éppen működik a rendszer.
Az Állandó Választási Hatóság elnöke kedden bejelentette, hogy a romániai választások történetében először valós időben lehet majd követni az államelnök-választás eredményeit.
A Nordis-ügy kárvallottjainak képviselőivel találkozott kedden Nicolae Ciucă szenátusi elnök, valamint Gabriel Andronache és Cristian Niculescu-Ţâgârlaş liberális párti törvényhozók – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.
Távol maradtak a kormánypártok képviselői – Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök és Nicolae Ciucă liberális házelnök – a romániai államelnökválasztási kampány egyetlen közvetlen televíziós vitájától.
Marcel Ciolacu miniszterelnök határozottan cáfolja azokat a sajtóban hétfőn megjelent vádakat, amelyek szerint többször is egy ügyfeleit megkárosító ingatlancég által bérelt gépen utazott volna.
Visszalépett az államfőválasztási versenyből Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) közös jelöltje, és Elena Lasconit, a Mentsétek meg Romániát (USR) államfőjelöltjét támogatja.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és az általa irányított Szociáldemokrata Párt (PSD) számos vezetője számára kompromittáló információkat hozott nyilvánosságra egy bukaresti portál hat nappal a romániai államfőválasztás első fordulója előtt.
Szerdán megnyílik a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya két szakasza Buzău és Râmnicu Sărat között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!