Kelemen Hunor szerint a négypárti koalíció lenne a legstabilabb, ám a létrehozásához az USR-nek le kellene mondania az elnökjelöltjéről
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb létre kell hozni egy stabil parlamenti többséget, és az Európa-barát pártok körvonalazódó koalíciójának be kell jelentenie, hogy lesz-e közös államelnökjelöltje.
2024. december 10., 13:572024. december 10., 13:57
A RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor kedden kifejtette, hogy a legkényelmesebb parlamenti többséget a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciójának összefogása jelentené. Emlékeztetett arra, hogy ezek a pártok a múlt héten szándéknyilatkozatot fogadtak el a koalícióra lépésükről.
„Ez egyelőre csak papíron létezik, a későbbiekben derül ki, hogy működik-e vagy sem” – idézte Kelemen Hunor rádiós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy
mindkettő a nemzeti kisebbségek frakciójának támogatásával. „De nem ez a legfontosabb. (...) Tudatosítanunk kell: ha nem értjük meg, hogy mi a teendőnk a parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulója után, akkor jövőre az elnökválasztáson még rosszabb lesz a helyzet” – nyilatkozta Kelemen.
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat.
„Nem föltétlen kell a jelölt nevét is rögzíteni. Ám ha nem mondjuk ki, hogy a kormánykoalíciónak lesz egy közös jelöltje, akkor ugyanazt a hibát követjük el, mint a PSD és a PNL. Ők saját jelölteket indítottak az elnökválasztáson, és egyikük sem jutott be a második fordulóba” – magyarázta. Hozzátette, hogy az elnökválasztás dátumát sem szabad kitolni, legkésőbb április elején meg kellene tartani.
Másfelől szerinte a nagyobb Európa-barát pártok egyikének ellenzékben kellene maradnia, mert nem kellene teljes egészében átengedni ezt a térfelet a szélsőséges pártoknak. „A cél az, hogy ez a párt középtávon az ellenzék vezető ereje legyen. De nem tudom, melyik párt lenne képes erre. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, mert Romániában már nincsenek nagy pártok, a nagy pártok kora a parlamenti választások után véget ért” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró Európa-barát pártok kedden megkezdjék a tárgyalásokat a kormányprogramról.
Meglátása szerint ugyanakkor közös államfőjelöltet kellene állítaniuk a múlt heti koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró pártoknak, aki azonban szerinte nem lehet sem a PSD, sem a PNL elnöke, hanem
„A PSD nem fogadja el, hogy a PNL vezetője legyen a jelölt, és a PNL sem fogadná el a PSD vezetőjét jelöltként. Ez logikus, nem is kell nagyon erőltetni ezt a variánst. Kell találni egy harmadik utat” – fogalmazott. Hozzátette, ez az elnökválasztás „nem a logikus és racionális vitákról” fog szólni, ezért inkább egy „érzelemkeltésre képes” jelöltre van szükség, márpedig szerinte sem Marcel Ciolacu, sem Ilie Bolojan nem ilyen alkat.
– magyarázta. Kelemen Hunor úgy véli, a technokrata jelölt sem lenne megfelelő megoldás, mert az államfői tisztség politikust követel meg.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!