Összefogás. Az Európa-párti koalíció tagjainak még meg kell állapodniuk a közös kormányzás részleteiről
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi nemzeti kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat. Az egyik nagy kérdés, hogy mely párt adja a miniszterelnököt, bár egyes értesülések szerint a PSD-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint a pártnak jobb lenne ellenzékbe vonulni. Csoma Botond, az RMDSZ képviselője a Krónikának hétfőn elmondta, a tárgyalások menetrendjét még nem rögzítették, de biztos abban, hogy a héten elkezdődnek. A politikus szerint a román pártok taktikázásba kezdtek az elnökválasztás eredményének megsemmisítése után.
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
Az elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítése mellett egy másik fontos esemény is foglalkoztatja a pártok vezetőit: a szerdán koalíciókötési szándéknyilatkozatot aláíró négy párt elkezdheti a konkrét tárgyalásokat a közös kormányzás részleteiről.
Mint arról beszámoltunk, a múlt vasárnapi parlamenti választások nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója megállapodott egy „Európa-párti” koalíció létrehozásáról annak érdekében, hogy elszigeteljék a parlamentben több mint 30 százalékos támogatottsággal jelen levő szélsőjobboldalt.
Az előzetes értesülések szerint
és könnyen megtörténhet, hogy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfőt javasolja ismét a tisztségre, miután a megnyert parlamenti választás után a pártvezetés végül úgy döntött, hogy nem fogadja el a lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet az elnökválasztás első fordulójában elért gyenge eredmény – csupán a harmadik helyen végzett – jelentett be.
A szociáldemokraták a héten elnökségi ülésen döntenek arról, hogy kit jelöljenek miniszterelnöknek, az értesülések szerint pedig a párt vezetőinek többsége Marcel Ciolacut látná szívesen jelöltként.
Mihai Tudose, a PSD Országos Tanácsának elnöke azt mondta, a személyes véleménye az, hogy a legtöbb mandátumot szerzett pártnak van a legtöbb joga a miniszterelnök-jelölésre, de nem feltétlenül ragaszkodnak körömszakadtáig hozzá.
Ugyanakkor hétfői értesülések szerint
A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Sőt még az is előfordulhat, hogy mégsem lesz olyan könnyű tető alá hozni a koalíciót. Az értesülések szerint ugyanis egyes PSD-s politikusok zokon vették Elena Lasconi USR-elnök nyilatkozatát, aki a demokrácia lábbal tiprásának nevezte az elnökválasztás eredményének megsemmisítését – a PSD üdvözölte az ítéletet –, és felmerült annak a lehetősége, hogy az USR-t végül mégse vegyék be a koalícióba.
Mint ismeretes, előzetesen a pártok zöme jelezte, szívesen látná miniszterelnökként a nagyváradi polgármesterként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos ismertségre szert tett Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, azonban
„Ha realisták vagyunk, akkor nem tekinthetünk el az arányoktól, és a realizmus azt jelenti, hogy a koalíciós tárgyalások előtt helyesen kell felmérnünk az erőnket. Nem egy konkrét személyre van szükség a miniszterelnöki posztra, hanem erős csapatokra van szükség a kormányban, szakemberekre, világos koalíciós programra, hónapokra lebontva, a létfontosságú projektekre vonatkozóan, ami biztosítja, hogy ez a koalíció a bizalomra építve működjön, és szükség van a parlamenti támogatásra is” – vázolta a helyzetet Bolojan.
Mint ismeretes, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalíciós szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy
A Krónika kíváncsi volt arra, hogy sikerült-e már kidolgozni az egyeztetések menetrendjét, illetve hogy szóba került-e már az RMDSZ-ben, hogy kormányra lépés esetén milyen tárcákra és egyéb tisztségekre tartana igényt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán a magyar szervezet egyik képviselője volt az első egyeztetésen – hétfőn portálunknak mindkét kérdésre nemmel felelt.
„Még a menetrendről sem tudunk semmit, és nyilván tisztségekről sem beszéltünk. Véleményem szerint
– szögezte le a képviselő.
Kérdésünkre, hogy kin vagy min múlik a tárgyalási menetrend rögzítése, és mikor várhatók érdemi megbeszélések, kijelentette: nem kell sokat várni.
„Biztos vagyok benne, hogy még ezen a héten lesznek tárgyalások. Ez százszázalék. Egyelőre viszont az a hipotézisem, hogy
– mondta.
Felvetésünkre, hogy ez miben merülhet ki, kifejtette: kérdéses, hogy a PSD vagy az USR hogyan viszonyul majd a tárgyalásokhoz.
Sajtóértesülések szerint a négy pártelnök kedden ülhet össze, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljon.
Európa-párti koalíciót kötött a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még múlt héten arról beszélt: a négypárti koalíciónak ki kell majd dolgoznia a lakosság által elvárt közpolitikákat. Azt is elmondta, reményei szerint a PSD és a PNL megértette a választópolgárok üzenetét, és ,,nem folytatja azt, amit másfél éven át tett”. Kelemen Hunor szerint a tárgyalások nem zárultak le, de a szerdai megállapodásra szükség volt, hogy az emberekhez jusson el az aláírók üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!